Szó esett már az oldalon a pártok lájkjainak változásáról, mint a pártszimpátiák online tükréről. Van azonban egy olyan, a felhasználóknak a pártokkal kapcsolatos webes aktivitását mérő szám, ami létezett már az előző országgyűlési választások, sőt a korábbi EP-választások során is: ez pedig a Google Trends által kijelzett relatív keresésgyakoriság. Ahhoz, hogy megbecsüljük az idei országgyűlési választás eredményeit, nincs más dolguk, mint hogy összehasonlítsuk a Google Trends által akkoriban mért értékeket a korábbiakban kapott, valós szavazatarányokkal.
Rendkívül alacsony aktivitás
Ha ránézünk a Google Trends által mutatott keresési gyakoriságokra, akkor az első legszembetűnőbb jelenség az előző választásokhoz képest — amikor számottevően megnőtt a pártok rövid elnevezéseire történő keresések száma —, hogy az idei választások alkalmával január és február hónapok során alig mutat a rendszer kiugró keresési gyakoriságokat az átlagos, „békeidőben” mért értékekhez képest. Meglepő tehát az érdektelenség, ami a keresési gyakoriságok mutatnak az idei választásokkal kapcsolatban.
A 2010-es választások és a Google Trends
Vegyük a 2010-es februári Google Trends adatokat, és arányosítsuk a pártlistákra 2010-ben leadott szavazatok százalékos értékeivel:
| 2010. január | Google Trends | Google Trends % | Listás szavazat % | Google Trends együttható |
| Fidesz | 40 | 25,15 | 52,73 | 47,70 |
| MSZP | 20 | 12,57 | 19,30 | 65,17 |
| Jobbik | 73 | 45,91 | 16,67 | 275,41 |
| LMP | 26 | 16,35 | 7,48 | 218,61 |
Az utolsó oszlopban látható egy olyan együttható, ami azt mutatja meg, hogy a relatív keresési gyakoriságokhoz képes mennyivel többet vagy kevesebb szavazatot kaptak százalékosan a pártok. Míg a Fidesz esetén a keresési gyakoriságok feleakkora számokat mutattak, mint amit a választások eredménye tükrözött, addig a Jobbik esetén majdnem háromszoros értékeket jeleztek a keresési gyakoriságok számai a kapott szavazatok arányához képest. Ez az együttható elméletben tehát jól megmutathatja, hogy az egyes pártok szavazóbázisának nagysága és a keresési gyakoriság milyen arányban áll. (Vagyis a pártok iránti érdeklődés, végső soron a velük kapcsolatos webes aktivitás milyen arányban áll a biztos szavazók táborának nagyságával.) A Jobbik nagymértékű webes aktivitása mögött szokásosan kisebb szavazóbázis, míg a Fidesz vagy az MSZP és a vele kapcsolatos webes aktivitás visszafogottabb adatai mögött szokásosan nagyobb szavazóbázis áll.
2014-es választások a februári adatok alapján
Ha az idei választásokkal kapcsolatban szeretnénk becslésekbe bocsájtkozni, akkor nem kell mást csinálni, csak arányosítani a négy évvel ezelőtti számokat a mai adatokkal. Az egyetlen különbséget a múltkori választásokon bejutásra esélyes pártok és az ideiek között csak az Együtt 2014 és a DK jelenti gyakorlatilag. A rájuk történő keresési gyakoriságok alig kimutathatóak, így az MSZP-re mutatott 14-es értékhez még 3-mat adtam hozzá ennek megfelelően.
| 2014. február | Google Trends | Google Trends % | Becsült listás szavazat % |
| Fidesz | 18 | 31,03 | 52,01 |
| MSZP | 17 | 29,31 | 35,96 |
| Jobbik | 19 | 32,76 | 9,51 |
| LMP | 4 | 6,90 | 2,52 |
A táblázatból jól látszik, hogy a Fidesz kicsit több, mint a szavazatok felét kapná, az MSZP és Összefogás néven induló szövetségesei a szavazatok kicsit több mint egyharmadát kapná, míg a Jobbik a szavazatok tizedét kapná meg, az LMP pedig be sem jutna az új parlamentbe. A választási rendszer sajátságai és az egyéni mandátumokban rejlő bizonytalanság miatt tehát a Fidesz e szerint a becslés szerint akár a 2/3-ot is hozhatná az új, kisebb méretű parlamentben. (Az utolsó oszlop nem adja ki a 100%-ot, hiszen az arányosítás alapjául szolgáló listás szavazatok százalékos eloszlásánál is volt még pár százalék egyéb pártra leadott szavazat 2010-ben is.)
Arányosítás a 2009-es EP-választások eredményeivel
Ha ellenőrzésképpen netán a 2009-es európai parlamenti választások eredményeivel arányosítjuk az akkor és a most mért keresési gyakoriságok relatív eloszlását, akkor sem kapunk teljesen elrugaszkodott eredményeket a fenti táblázathoz, tehát a 2010-es adatokkal való összvetéshez képest. A Fidesz többet, az MSZP kevesebbet kapna eszerint, azonban a Jobbik és az LMP adataiban kevés különbség fedezhető fel.
| 2014. február | Google Trends | Google Trends % | Becsült listás szavazat % | |
| Fidesz | 18 | 31,03 | 59,19 | |
| MSZP | 17 | 29,31 | 26,63 | |
| Jobbik | 19 | 32,76 | 11,60 | |
| LMP | 4 | 6,90 | 2,59 |
Arányosítás a Facebook lájkokkal
Ha az első táblázatban szereplő Trends együtthatót (mely azt mutatja meg, hogy a keresési gyakoriságok relatív értékei milyen arányban voltak a kapott szavazatokkal) összevetjük a pártok Facebook oldalainak 2014. február végén mért lájkjaival, akkor a 2010-es adatokból kikövetkeztetett számokhoz nagyon hasonló értékeket kapunk.
Az Összefogás 346 ezer lájkolója helyett az MSZP majd’ 100 ezer lájkolóját vettem be a táblázatba, mivel az Együtt-PM és a DK esetében még nem ismeretes semmilyen arányszám a keresési gyakoriságok és a leadott szavazatokat illetően, tehát hogy az emberek keresési aktivitása milyen arányban áll a valós pártszimpátiákkal az ő esetükben. Emiatt biztosan hozzá kell adni néhány százalékot az MSZP adatához a többi párt rovására, ha a jelenlegi aktualitásnak megfelelően az Összefogás választási eredményeivel szeretnénk kalkulálni.
| 2014. február | Lájkok | Lájkok % | Google Trends együttható | Becsült listás szavazat % |
| Fidesz | 132837 | 28,45 | 47,70 | 54,04 |
| MSZP | 96680 | 20,71 | 65,17 | 28,79 |
| Jobbik | 212791 | 45,58 | 275,41 | 15,00 |
| LMP | 24487 | 5,24 | 218,61 | 2,17 |
Érdekes mindenesetre, hogy a Facebook lájkok annak ellenére, hogy mennyire más jellegű aktivitás-mutatót jelentenek a keresési gyakoriságokhoz képest, nagyságrendileg mégis hasonló végeredeményekkel szolgálnak, kiváltképp, ha az MSZP számait arányosan növeljük a többiek rovására az Összefogás többi pártja miatt.
Konklúzió
Amit tehát a választások előtt két hónappal jósolni lehet a fent részletezett adatok alapján, az az, hogy:
- A Fidesz körülbelül a listás szavazatok felét fogja elhozni, plusz a választási rendszer sajátosságaiból adódóan az egyéni mandátumok döntő többségét. Emiatt akár még a 2/3-os többségét is megtarthatja majd az új parlamentben.
- Az Összefogás a listás szavazatok harmadánál kicsit többet fog kapni körülbelül.
- A Jobbik a szavazatok kb. tizedére számíthat.
- Az LMP nem fog bekerülni az új parlamentbe.
Mindez meglehetős összhangban van a biztos pártválasztók körében a közvéleménykutatások által mért eredményekkel. Kb. csak a Jobbik és az LMP esetében láthatunk csak számottevően eltérő (kisebb) számokat a közvéleménykutatók adataiban.
Ha tehát a fenti jóslat nagyrészt beválna, az azt jelentené, hogy a Google Trends értékeiből igenis nagy biztonsággal, vagy legalábbis a közvéleménykutatók módszereihez hasonló módon elő lehet jegyezni a választások eredményét.
Bizonytalansági tényezők
- A korábbi eredmények összehasonlítását nehezíti, és ezáltal némi bizonytalansági tényezőt visz a rendszerbe, hogy az MSZP azóta gyakorlatilag két-háromfelé osztódott; az Együtt-PM és a DK keresési gyakoriságairól és választási eredményeiről értelemszerűen nem állnak még rendelkezésre adatok.
- A keresési trendek által mutatott idei adatok számszerűleg jóval kisebbek a 2010-eseknél, ezért jóval nagyobb eltéréseket is jelenthet egy-két értéknyi különbség.
A szerzőről
Jároli József online marketing szakember, több mint tíz éve foglalkozik a keresőkkel, a webes kereséssel és a keresőmarketing témaköreivel.