A Választások eredménye a Facebook szerint sorozat második részében a tavaly szeptembere óta rendszeresen mért párt-facebook oldalak lájkolóit és az oldalak által generált interakciókat veszem górcső alá, hogy bemutassam, a Facebook adataiban tükröződő szimpátiák hogyan változtak nap mint nap az elmúlt öt hónapban.
Tavaly ősszel jutott eszembe, hogy a választások közeledtével nyomon kellene követni, hogy hogyan változik napról-napra a kisebb nagyobb pártok Facebook szimpatizánsainak száma, és az általuk gerjesztett Facebook „visszhang” mértéke. Az alábbiakban a rendszeres mérések eredményei alapján készített grafikonok következnek. Akkor még nem lehetett látni, melyik párt mivé válhat majd néhány hónap múlva, így a kiválasztott pártok az akkor értelmezhető Facebook oldallal, komolynak vehető pártok közül kerültek ki.
Fidesz vs. MSZP a Facebook szerint
Elsőnek a két nagy rivális párt Facebook oldalait lájkolók és az oldalak által generált közbeszéd mértékét vegyük szemügyre:
A szeptember elején kezdődő grafikonon jól látszik, hogy kezdetben az MSZP lájkolói és az MSZP által gerjesztett Facebook-os közbeszéd (megosztások, hozzászólások…) jóval meghaladta a Fideszét. Mindez a Fidesz kongresszusa után kezdett gyökeresen megváltozni — ekkor a kormánypárt begyújtotta a rakétákat, és azóta is tartó hegymenetben jócskán beelőzte mindkét érték tekintetében a Szocialista Pártot, akik csak január második felétől kezdtek felzárkózni a Fiatal Demokraták Szövetségéhez.
Összes párt népszerűségváltozása a Facebook szerint
A két nagy párt Facebook adatainak összevetése után helyezzük kontextusba adataikat:
Amint az a fenti diagramból is látszik, az Együtt 2014 és a Jobbik kiemelkedően a két legtöbb lájkolóval rendelkező párt (és az Együtt 2014 számaihoz nem is adtam hozzá a Párbeszéd Magyarországért lájkolóit), azonban Bajnai Gordon pártjának Facebookos népszerűsége január eleje óta stagnál. A középmezőnyben Orbán Viktor és Mesterházy Attila pártja található, a „futottak még” kategóriában pedig az összes többi, kisebb-nagyobb párt.
Érdekes megfigyelni, hogy az Együtt stagnálásának kezdete nagyságrendileg egybeesik az MSZP megugrásával, továbbá, hogy a Demokratikus Koalícióval kapcsolatban többhelyütt is gyakran visszhangzott állítást, miszerint Gyurcsány Ferenc pártja látványosan megerősödött a közelmúltban, a Facebook oldaluk legalábbis nem tükrözi – ellentétben az MSZP Facebookos jelenlétével. A Jólét és Szabadság népszerűségnövekedése egy párnapos időszakra korlátozódott, a többi párt lájkolóinak gyarapodása legalábbis nagyságrendekkel elmarad a legjobb négy párt elmúlt öt hónapban megfigyelhető erősödésétől, mint ahogy az az alábbi, a lájkok számánank szeptember elejétől számított változásait összesítő diagramon is megfigyelhető:
Összes párt „beszél róla” értékeinek változása
Hogy az egyes pártok mennyi ember figyelmét tudták elnyerni napról-napra, jóval nagyobb kilengéseket mutatott az elmúlt öt hónapban, mint a lájkolók számának változása:
Az adatfelvétel kezdetekor, szeptemberben még nem volt akkora, véglegesnek tűnő különbség a pártok által generált facebookos „visszhang” mértéke között, azonban a Jobbik egyértelműen, a Fidesz pedig átmeneti visszaesés után szintén elszakadt a mezőnytől. Hozzájuk csak január hónapban kezdte meg a felzárkózást az MSZP Facebook oldala. Az ezt követő pártok, a DK és az Együtt hasonlóan csökkenő tendenciákat mutatnak, és görbéik már alig-alig emelkednek ki a „futottak még” mezőnyből.
A fenti diagramon a pontosan öt hónappal ezelőtti értékeket figyelhetjük meg, összehasonlításban a február eleji értékekkel. Egy relatív hektikusan változó értéknél túl nagy következtetést talán nem kell levonni ebből a grafikonból, az azonban mégis elgondolkodtató, hogy a három legtöbb Facebook felhasználót eredményesen megszólítani tudó párton túl az ellenzék legnagyobb pártjai közt számon tartott Együtt-PM és a DK konkrétan kevesebb ember érdeklődését tudja felkelteni most, mint öt hónappal ezelőtt. A többi párt növekedése gyakorlatilag elhanyagolható mértékű.
2014-es parlamenti választások esélyei a Facebook szerint
Az eddigiekben olyan pártokról volt szó, melyekre egyesével nem is lehet szavazni. Mivel már kezd körvonalazódni, hogy mi szerepel majd jó eséllyel a szavazólapokon, ezért érdemes összesíteni azokat a pártokat, és együttes adataikkal megjeleníteni őket, választási ill. pártszövetségek szerint. Az alábbi diagramokon úgy vettem, hogy a Fidesz-KDNP, az Összefogás, a Jobbik és az LMP lesz az a négy opció, ami a szavazatok gyakorlatilag 100%-át fogja kapni, így e 100%-hoz viszonyítva jelenítettem meg, hogy az egyes pártok ebből mekkora szeletet tudtak kihasítani az elmúlt öt hónapban:
A grafikonon jól látszik, hogy az Összefogás pártjai kezdetben több lájkal rendelkeztek, mint a másik három, választásokon egyáltalán valamilyen esélyeket felmutatni képes párt, azonban folyamatosan teret veszítettek: elsősorban a Fidesz lájkainak növekedése miatt az összes vizsgált pártokat lájkolók között arányaiban egyre kevesebbel bírnak.
Az ellenzéki összefogás pártjai szeptember elején nagyságrendileg több ember interakcióját tudták kiváltani a facebook-on, azonban azóta egyre inkább teret vesztenek, mind a Fidesz, mind a Jobbik látványos erősödése miatt. Az LMP itt még soványabb sávot tud felmutatni.
Összefoglalás
A Facebook adatokból jól látszik, hogy az Összefogás ellenzéki pártjai egyre rosszabbul teljesítenek a Facebook-on összességében, mint a jobboldali pártok. A legtöbb grafikonon tetten érhető továbbá a Fidesz-Jobbik-MSZP-EgyüttPM kiemelkedése a mezőnyből. Az is látható továbbá, hogy a vizsgált kis pártok képtelenek voltak még csak nagyságrendileg is hasonló mértékű népszerűségnövekedést elérni: a két hónap múlva esedékes választásokat tehát az esélytelenek nyugalmával várhatják.
Min alapul ez a sommás megállapítás? Egyrészt úgy gondolom, hogy a pártok egyik legfőbb feladata, hogy minél több szimpatizánst gyűjtsenek (lájk) és minél több embert tudjanak megszólítani az általuk képviselt ügyekkel (beszél róla). Másrészt pedig a Facebookon nem csak úgy növelhetjük a lájkolóink, stb. számát, hogy szájról-szájra terjed a hírünk, hanem a fizetett megjelenések segítségével is — ezért tehát nem csak az üzeneteink minősége, népszerűsége, hanem a rendelkezésünkre álló büdzsé is számít az eredményességben. Ebből kiindulva egy párt bírhat dinamikusan növekvő Facebook-os táborral, ha:
- Üzenetei sokak tetszését megnyerik, így szájról-szájra terjednek a posztjaik.
- Sok pénzt fektetnek abba, hogy miél több felhasználónál jelenjenek meg bejegyzéseik.
- E kettő kombinációja: alapjában véve népszerű felvetéseiket még promotált posztokkal is megtámogatják.
Továbbá valós rajongóik és majdani szavazóik száma, aránya az alábbi okokból térhet el:
- sikeresebbek/sikertelenebbek a Facebook marketingben, mint a választói közösség egészének megszólításában (pl. más csatornákon)
- potenciális szimpatizánsaiknak arányaiban nagyobb/kisebb hányada használja a Facebookot, mint más pártok szavazóbázisa
- kulturális, társadalmi, ellenzéki-kormánypárti, egzisztenciális stb. helyzetük révén bizonyos szavazótáborok arányaiban nagyobbb/kisebb mértékben nyilvánítják ki aktívan véleményüket a Facebook-on.
Mindezek eredményezhetik a közvéleménykutatásokhoz képest észlelhető nagymértékű eltéréseket, mint pl. a Jobbik kiemelkedő Facebook-os szereplése és a várható választási eredményei közötti különbségek.
Folyt. köv.
A lehetséges választási eredmények további latolgatása során megvizsgálom, hogy mi alapján vehetnénk figyelembe a különböző szavazóközönségek különböző Facebook penetrációját és Facebook-aktivitásuk mértéke közötti különbségeiket. Ezen túl természetesen frissített grafikonokkal is jelentkezem majd.