Mire használhatóak még a keresők?
Manapság majdnem minden megtalálható az Interneten, és a keresők ennek nagy részét adatbázisukban tartják. Ezt az adatbázist azonban nem csak weboldalak keresésére használhatjuk fel, hanem sok egyéb hasznos dologra. Két dolgot azonban kell mindenképpen szem előtt tartani:
- Nem minden van rajta az interneten. Ne tévesszen meg senkit, ha azt látja, hogy mennyi minden megtalálható az Interneten, mert sohasem lehet tudni, hogy mi az, ami nem szerepel sehol, vagy éppen nem lehet rátalálni a keresőkben.
- Nem minden igaz feltétlenül, ami az egyes weblapokon le van írva. Sokszor tapasztaltam azt, hogy az emberek készpénznek veszik azt, ami egy weboldalra le van írva. Valószínűleg hozzászoktak ahhoz, hogy a nyomtatásban megjelenő információknak (az esetek többségében) hinni lehet, és ezalapján ítélik meg a weboldalakat is.
Ebben a fejezetben arról lesz szó, hogy a keresőket közvetlenül felhasználva mi minden egyebet lehet csinálni még azon kívül, amit a keresőoladak maguk is plusz szolgáltatásként említenek. Ezen kívül léteznek még egyéb szolgáltatások, melyeket nem a keresők üzemeltetnek, viszont a keresők adatbázisát használják fel a szolgáltatáshoz (legtöbször API-k segítségével). A Kereső-optimalizálás eszköztára című fejezet pedig a weboldalak optimalizálását segítő webes szolgáltatásokról szól.
Melyik a jobb? jellegű döntések
Abból kiindulva, hogy a jobb dolgokról több weblap születik, eldönthejük, hogy kettő vagy több termék, márka közül melyik a jobb valószínűsíthetően illetve, hogy melyik típus lett sikerültebb, elterjedtebb. Akár a GoogleFight weboldalt is fel lehet használni ennek eldöntésére, hasznosabb azonban a keresőben rákeresve látni is a találatok összesítését is, nem csupán a két csupasz számot: ekkor látjuk azt is, ha esetleg nem jól határoztuk meg a kereső-kifejezést. (Például a BMW – Mercedes páros versenyeztetésekor az utóbbi a hasonló női név miatt „jogtalan” előnyre tehet szert.)
Káderezés
A Keresőoldalak segítségével jól le lehet nyomozni, „lekáderezni” valakit. A legérdekesebb talán, amikor saját magunk után nyomozunk, de kefejezetten hasznos lehet egyes esetekben: mielőtt valakivel üzleti kapcsolatba lépünk, valakitől vásárolunk valamit például internetes apróhirdetés nyomán, vagy munkát keresünk és szeretnénk többet megtudni a cégről, és így tovább… Keressünk rá a cég vagy az illető személy nevére, illetve e-mailcímére vagy telefonszámára, neadjisten weboldalára. Olykor sokatmondó az is, ha nem találunk sehol semmilyen információt a keresett személyről cégről.
Nem árt figyelembe venni a fentieket, ha nem szeretnénk elkerülni, hogy mindenféle internetes aktivitásunk egyszerűen visszakereshető legyen. Nem biztos, hogy mindig az a cél, hogy megtaláljanak 🙂
Magyar helyesírás, nyelvhelyesség ellenőrzése
Ha kétségünk van egy magyar szó helyesírásával kapcsolatban, vagy nem tudjuk, hogy hogyan is van pontosan egy-egy szófordulat, segítségül hívhatjuk a keresőket a kérdés megválaszolásához. Beírva a különböző változatokat, a találatok száma más és más lesz. Vélelmezhetőleg a több találat jelenti a helyes változatot.
Bár létezik erre egy speciális oldal (Google Hejesírás), amely az előfordulások száma alapján igazíthatja el az olvasót, nem biztos azonban, hogy csak a számok számítanak. Fontos az is, hogy egy-egy szó milyen oldalakon fordul elő, (mennyire valószínűsíthető, hogy tudnak helyesen írni az oldal szerkesztői), illetve, hogy milyen szövegösszefüggésben szerepel egy-egy kifejezés.
Műveltség csillogtatása
Manapság már nem szükséges azért magolni költeményeket, hogy tudjuk, ki a szerző és melyik művében szerepelt a kérdéses strófa. Egyszerűen csak rá kell keresni az idézetre, és jó eséllyel megtalálhatjuk, ki volt a szerző és mi a mű címe. Hasonlóan felkutathatjuk régies szavak jelentését, egyes szólások, közmondások eredetét. Kár, hogy a milliomosos műsosokban nem lehet bevinni laptop-ot. Bár szerintem némi gyakorlattal a legtöbb kérdést meg lehet válszolni a telefonban fél perc alatt.
Fordítási segédeszköz
Ha idegen nyelven szeretnénk kifejezni magunkat, gyakran nem tudjuk, hogy pontosan mit is jelent egy-egy kifejezés, egy-egy szónak mi a pontos jelentéstartalma, illetve hogy helyes-e, mondanak-e ilyesmit egyáltalán. Sokat segíthet, ha rákeresünk akár egész mondatokra, (a kereső-kifejezést idézőjelbe téve). Láthatjuk, hogy milyen szövegkörnyezetben használják a kifejezést, milyen szókapcsolatokban, milyen elöljárószavakkal. Gyanút kell ébresszen továbbá, ha egy kifejezés nem túl sokszor fordul elő, és akkor is zömében vélhetőleg nem anyanyelvi szerzők által írott weblapokon. Olykor az is előfordul, hogy online értelmező szótárak bejegyzését kapjuk találatként.
Szórakozás
Googlehupf.de
http://lustich.de/lustich/specials_google-specials-1.html
Vicces Google keresési eredmények, javaslatok, megjelenő reklámok, leginkább németül tudók részére.
Montage-A-Google
http://grant.robinson.name/projects/montage-a-google/
Az oldal egy tetszőlegesen beírt keresőszó alapján kapott találati képekből generál egy 8×12 képből álló montázst. Sajnos csak maximum 20 képet használ fel, viszont a képekre rákattintva eljuthatunk az eredeti weboldalakra is. Szórakoztató eredményeket kaphatunk, érdekes weboldalakra juthatunk, ha beírunk néhány csúnyaságot, szépséget … Minden bizonnyal ez a játék is a Google Web API-ra épül, a Google Képkereső találatait használja fel.
elgooG: keresés a Google tükörképével
http://elgoog.rb-hosting.de/index.cgi
A weboldalakat gyakran szokták tükrözni egyes szerverek tehermentesítése céljából: ezt veszi véresen komolyan, szó szerint az oldal. A hagyományos Google keresőfelület tükörképee jelenik meg az oldalon, és a keresett szavakat is tükrözve kell beírni, mitöbb a találati lista is megtükrözve jelenik meg. Az oldal alján a FAQ-ra kattintva megtudhatjuk, hogy a szolgáltatás szervere úgy működik, mint egy proxy szerver: lekéri a Google keresőtől az oldalakat, de ezen felül még meg is tükrözi az oldal tartalmát. Az oldal jó példa arra, hogy a Google Web API használata nélkül is lehet érdekes játékokat, online szolgáltatásokat csinálni.
Googlism
Ha beírunk egy kellően népszerű kifejezést, akkor kiírja az oldal, hogy „mit gondol róla” a Google kereső, vagyis a Google adatbázisának segítségével megtudhatjuk, hogy az adott kifejezés milyen szövegkörnyezetben fordul elő a weben. Néhány érdekes válasz például arra a kérdésre, hogy mi is a Google:
google is a user's best friend google is tops for work time searches google is still spidering and caching my old server google is goood google is urged to go public google is the real winner in its own google is the world's favorite search engine google is your friend google is the most popular search google is faaasst google is one of the best search google is out of beta
A „Keresők egyéb felhasználási területei” című bejegyzést 2005. 02. 13. napján publikáltam, az azóta már bezárt webni.innen.hu oldalon. Ezt az írást és az innen hivatkozott régi tartalmakat a Webni! Archívum oldalán gyűjtöttem össze. Mivel az utolsó módosítás dátuma: 2007. 02. 26., ezért az itt olvasható információk már részben vagy teljes egészében elavultak lehetnek.
Archivált hozzászólások
Helytelenül beírt szavak
2006. 09. 25. 08:44 ·
Valószínűleg a szótövező algoritmusok „azonos tövűnek” ismerhetik fel a mediterán és a mediterrán szavakat. Különben pedig nem kell szerepelnie egy kulcszónak az oldalon magán ahhoz, hogy feljöjjön találatként. Elég, ha a Linkre rakott kulcsszavak közt megtalálható.
Helytelenül beírt szavak
2006. 09. 25. 09:37 ·
Mivel nem volt ilyen „Linkre rakott kulcsszó”, ezek szerint marad az azonos szótő.
Helytelenül beírt szavak
2006. 09. 25. 08:30 · Névtelen hozzászóló →
Néhány nappal ezelőtt érdekes dolgot tapasztaltam: jött egy találat a honlapomra a Google-ból, egy három szóból álló kereső kifejezésre, amiből az egyik a „mediterán” volt. A találatot egy olyan oldal kapta, amiben ez a szó egyáltalán nem is szerepel, csak a helyes „mediterrán” változat. A Google a találati lista szövegében kijelölte a többször is előforduló mediterrán szót, tehát nem csak a másik két kifejezés egyezésére jött be az oldal. Előfordult ilyesmi már valakivel?