Bár sokan sokfélét írnak, akár teljes megygyőződésből is, még mindig korai lenne arról írni, hogy a Google április végén bejelentett algoritmusfrissítése pontosan miért és milyen oldalakat vetett vissza a magyar weben, illetve milyen változásokat fog indukálni mindez a keresőoptimalizálás és a linképítés tekintetében. A tisztánlátás érdekében azonban néhány gondolatot talán érdemes megosztanom a saját tapasztalataim alapján.
Amit a Google mond, és amit csinál
Bármilyen ügyesek legyenek is a Google-nél, és bármennyire is összetettek legyenek a rangsorolási algoritmusaik, egy dolog biztos: korábban sem tudták és manapság sem képesek kiszűrni teljes mértékben sem a spam-et, de még azokat az egyébként szpemtől távol levő oldalakat sem, amelyek elsősorban azért szerepelnek a találati listák élén, mert mi, vagy a hozzánk hasonlóak foglalkoztak vele, és nem pedig azért, mert az oldal tartalma, szolgáltatásai akkora értéket jelentenének, hogy „önmaguktól” kerülnének az első helyezésekre.
Ez persze nem azt akarja mondani, hogy bénák lennének a Google-nél ehhez, csupán annyit jelent, hogy algoritmusokkal megállapítani egy szöveg, egy weboldal, neadjisten egy üzleti ajánlat értékét gyakorlatilag lehetetlen. Az már önmagában is csoda, hogy ennek ellenére mennyire jól működik a legtöbb esetben ez az algoritmikus értékelés és rangsorolás.
A spam, illetve mondjuk így tágabb értelemben, de egyben demagóg módon sematizálva: a (Google szerint) érdemtelenül jó helyezésre kerülő oldalak elleni küzdelem tehát tovább tart, ugyanis ha nem lennének eredményesek bizonyos (idehaza egyébként gyakorlatilag teljesen ismeretlen) szpemmelési technikák, akkor senki sem csinálná őket, és nem kellene időről-időre ilyen látványosan küzdeni ellene, mint teszik azt a Pingvin és a Panda névre keresztelt marketing-akcióikkal.
Mit is jelent pontosan a Pingvin update?
A fentieknek megfelelően nem feltétlenül egy új korszak hajnalának vagyunk tanúi, csupán az egyes keresőoptimalizálók és a Google érdekellentétei által táplált küzdelem egy újabb állomásának. Semmi más nem történt ugyanis, minthogy változtattak azon, hogy mi az, amit pozitív jelnek, és mi az, amit negatív jelnek minősítenek egy weboldal rangsorolásánál: néhány dolog, ami korábban egyértelműen jó volt, most hátrányos lett, mindenfajta előzetes érdesítés nélkül.
Ennek eredményeképpen néhány valóban spam-nek minősülő, vagy spammelést használó oldal eltűnt a süllyesztőben, de az általános tapasztalat szerint vele zuhant jó néhány „legitim” oldal is, ráadásul egy csomó, primitív, de a Google által (szavakban) üldözött technika eredményeképp jól szereplő oldalt továbbra is érintetlenül hagyott az algoritmus-frissítés.
Mindezt persze vélelmezhetjük úgy is, hogy az algoritmusfrissítés vélhetőleg így is nagyságrendekkel több haszontalan oldal helyezéseit vágta vissza, ezért néhány hasznos oldal eltűnése a látogatók szeme elől nem nagy veszteség.
Értelmezhetjük persze úgy is, hogy ezek az algoritmusfrissítések egy átlagos kereső-felhasználó számára semmi jelentőséggel nem bírnak, hiszen ők így is, úgy is használható információkat találnak majd, mivel manapság annyi használható információ van fenn a weben, hogy ha hátrébb esik egy-két hasznos információforrás, akkor sem dől össze a világ. Ezen interpretáció szerint elsősorban tehát a keresőoptimalizálók illetve az ő megbízóik számára szólnak ezek a kampányszerű változtatások, hiszen egy átlag felhasználó mit sem vesz észre a változásokból, és a Google számukra nem is kommunikál (a keresőfelületen pl. ) ezzel kapcsolatban semmit.
Google update-k és a SEO stratégiák
Az, hogy időről-időre komolyabb változások, visszaesések érhetik a teljesen hétköznapi weboldalak helyezéseit is, újabb szempontot visz a keresőoptimalizálás eddig is meglehetősen összetett szempontrendszerébe. Ez egyrészt nehezebbé, másrészt drágábbá is teszi akár a keresőoptimalizálást, akár konkrétan a linképítést is. Ez persze önmagában hasznot jelenthet a Google-nek, hiszen minél drágább és minél nehezebben kiszámítható a nem (neki) fizetett keresőmegjelenés, annál nagyobb keletje lesz a keresőhirdetéseknek, a keresőmegjelenésekre költött összegnek tehát még nagyobb hányada landol náluk.
A Google pedig egy normálisan működő, profitorientált cégtől elvárható módon aknázza ki piaci súlyában rejlő üzleti lehetőségeket: ahogy például az elmúlt évek során megfigyelhettük, hogyan nő a fizetett hirdetések szerepe, felülete, száma a Google találati oldalain (de említhetném a Youtube-t is, mint Google tulajdont), értelemszerűen a keresőoptimalizálás nekik nem tetsző technikáival szemben is egyre agresszívebben fognak fellépni.
Lassan eljutunk oda, hogy a Google egyre kevésbé differenciálva már nem „jó” és „rossz” keresőoptimalizálásról beszél, hanem arról, hogy nem is feltétlenül van szükség optimalizálásra:
„We want people doing white hat search engine optimization (or even no search engine optimization at all) to be free to focus on creating amazing, compelling web sites.”[forrás]
Nem azért mondom, mert ebből élek, de ez így önmagában legalább akkora sületlenség, mint az a manapság megfigyelhető divat, hogy mindenkinek fenn kell lennie a facebook-on.
Az ideális világ és a valóság
A Google eredeti működési modellje ugyanis — a citációs index alapul vételével és mindenestül együtt — egy idealizált modelre épül: egy ideális világban a weben a weboldalak látogatóinak nagy hányada saját weboldallal is rendelkezik, és aktívan linkeli is saját oldaláról a neki tetsző weblapokat, sőt linkelésének módjával még tovább pontosítja is a véleményét. E linkek vizsálata alaján pedig pontosan megmondható, kinek mit ér a weboldala. (Sajnos ilyen nincs, illetve ami jelnleg ehhez legjobban hasonlít, az a facebook, ami pedig zárva van a Google előtt.)
Amíg azonban a látogatóknak ezrelékekben mérhető hányada linkel meg egy olyan, átlagosnál jobb oldalt is, ami azért valami pluszt is nyújt mondjuk egy céges bemutatkozáson túl, addig ha tetszik, ha nem, szükség lesz a proaktív linképítésre és optimalizálásra, pláne akkor, ha a konkurens cégek mindegyike él ezzel a lehetőséggel, ugyanis senki nem ér rá arra, hogy egy-két év alatt fokozatosan felfuttassa weboldalát önmagában azzal, mert csodálatos, hasznos, stb. weboldalt épít folyamatos munkával.
A jó bornak az interneten is kell a cégér, csak eztán még egy kicsit drágább lesz, illetve még többen fognak csalódni az olcsó linképítő, optimalizáló szolgáltatásokban. Őszintén szólva munkánk igen nagy hányadát eddig is az „óvatoskodás” tette ki: csinálhattuk volna primitívebben, ezáltal olcsóbban is például ügyfeleink linkmarketing kampányait, azonban munkánk „jövőtállósága” érdekében nem így tettünk — még akkor is, ha tudtuk, hogy amit csinálunk, rendkívül távol áll a Matt Cutts és társa által nyilvánosan kárhoztatott technikáktól, de úgy gondoltuk, jobb az óvatosság.
Fontos leszögezni, hogy nem azért óvatoskodunk, óvatoskodtunk, mert ügyfeleink oldalain a Google által meg nem engedett technikákat és trükköket használnánk, hanem azért, mert tudjuk, hogy az ilyen és ehhez hasonló algoritmus-frissítéseknek olykor még a legpéldásabb módon, kizárólag white hat technikákkal optimalizált oldal is áldozatául eshet.
Mi lesz a megoldás a Pingvin update kihívásaira?
Sokan, sokfélét írnak arról, hogy mit lehet tenni ezután, hogy visszahozzuk az elesett oldalakat, vagy a jövőben ne kelljen viseljük egy újabb algoritmus-frissítés következményeit.
A rossz hír, hogy szerintem még mindig korai értékelni a változásokat, ugyanis előfordult korábban is, hogy a Google drasztikusnak tűnő, látványos lépések után visszatáncolt, gondoljunk csak az egész .co.cc tartomány kitiltására a Google találati indexeiből: mindez arra kiváló volt, hogy rengeteg embert elriasztott ezektől az ingyenes domainnevektől, azonban azóta már újból weblapok milliói közül kereheshetünk ezen a tartományon belül. Ha most néhányan elriadnak pl. a linkmarketingtől, akkor részben már elérte hatását a Google kommunikációja.
A változások életbe lépése után néhány nappal máris sokan állítják, hogy tudják, mitől estek vissza egyes oldalak helyezései, és erre látszólag magabiztosan különböző gyógyírekkel is szolgálnak. Etekintetben azonban három dolgot érdemes megfontolni:
- gyakorlatilag még senki sem tudhatja, hogy mi jelent tartós megoldást, hiszen pár hét elteltével botorság ilyesmit kinyilatkoztatni, hisz ennyi idő a keresőoptimalizálásban semmire sem elég.
- egy ilyen kis piacon, mint a magyar, csak pár ember rendelkezik kellő mennyiségű és részletességű helyezésadattal különböző szájtokról — amikről tudja is, hogy mi történt velük az elmúlt hónapokban — ahhoz, hogy szabályszerűségeket állapíthasson meg a változásokkal kapcsolatban. Ennek hiányában pedig csak véleményük lehet a témáról író embereknek, tapasztalatuk vajmi kevés.
- ha pedig elsősorban vélemény és nem saját tapasztalás a Pingvin update-vel kapcsolatban írottak alapja, akkor az nagyrészt az amerikai szaksajtóban olvasottak lefordítása lehet. Ez pedig csak látszólag adhat támpontot, hiszen az amerikai web sok esetben köszönőviszonyban sincs a magyar internettel.
Összefoglalás
A keresőoptimalizálás eddig is meglehetősen összetett, bonyolult dolog volt, amiből csak azok a megbízók profitálhattak igazán, akik rászántak nem kevés időt arra, hogy legalább nagyvonalakban megismerjék a dolog lényegét, és olyan szolgáltatót találjanak, aki valóban lényegi kérdésekre, tartósan működő válaszokat tud adni. A Google és a keresőoptimalizálók eddig is ambivalens viszonyának a Panda update alapján is megnyilvánuló változásai pedig egyrészt az optimalizálók számára nagyobb szellemi kihívást igénylő munkát, az ügyfelek számára pedig többletköltséget, és hatványozottabban érvényesülő bizonytalansági tényezőket fognak eredményezni a nem is túl távoli jövőben.