Legyen szó fizetett vagy nem fizetett Google találatról, a puszta bekerülés önmagában még nem elég ahhoz, hogy a felhasználók szeme elé kerüljön az oldal, hiszen valamilyen módon ki is kell tűnni a több millió weboldal közül. A keresőláthatóságról, tehát arról, hogy milyen gyakran jelenik meg egy weboldal a látogatók szeme előtt, pedig egyrészt a Google dönt, másrészt pedig a felhasználók.
Ha nem lenne rangsorolás
Ha a Google találati rangsoraiban minden egyes fizetett vagy nem fizetett találatként megjelenő weboldal ugyanakkora figyelmet kapna a felhasználóktól, vagy neadjisten a megjelenés módja a véletlentől függene, akkor a weboldal-tulajdonosok azon túl hogy a keresett kulcsszavakat tartalmazó weboldalakat hoznak létre és/vagy befizetik a Google hirdetési rendszerébe a „megjelenéshez” szükséges összeget, nem tehetnének többet.
Ebben az esetben nem létezne olyan szakterület, hogy keresőoptimalizálás vagy keresőmarketing — én sem tudnék több száz bejegyzést írni a témáról, és vélhetőleg építészként keresném a kenyerem, de nem létezne az az üzleti modell sem, mely a keresők működését biztosítja, végül pedig a felhasználóknak is rengeteg ideje menne el az általuk keresett információk fellelésével.
Korlátozott figyelem következményei
Mivel nyilvánvaló képtelenség, hogy egy felhasználó minden találatnak ugyanakkora figyelmet szenteljen, azaz tüzetesen végigolvassa azt a több száz, több ezer oldalt, mely a Google szerint tartalmazza az általa megadott keresőkifejezést, ezért a keresők hatékony működésének egyik sarokköve annak eldöntése, hogy a felhasználóik korlátozott figyelmét milyen weboldalakra „fecsérlik” — legyen az fizetett vagy nem fizetett módon megjelenő weboldal.
Sokak téves elképzeléseivel ellentétben a keresők nem véletlenszerűen döntik el, hogy milyen weboldalakat jelenítsenek meg ott, ahová felhasználóik figyelme elsősorban összpontosul, hanem nagyon is tudatos módon rangsorolják az oldalakat. A Google saját bevallása szerint is több mint kétszáz paramétert vesz figyelembe a találatok rangsorolása során, mely paraméterek igen nagy része, de különösen az egyes paraméterek rangsorolásban betöltött pontos súlya a külvilág számára ismeretlen.
Ha mindenki ugyanúgy keresne
Ha egy adott termékre, szolgáltatásra vagy úgy általában információra csak egyféleképpen lehetne rákeresni és rátalálni, akkor nyilvánvaló lenne, hogy pl. egy hitelnyújtással foglalkozó pénzintézetnek csakis a hitel kulcsszóra lenne érdemes megjelenni. Vagy ha mondjuk valamilyen társadalmi konvenció vagy törvény tiltaná, hogy más kulcsszóval is keressünk (legyen az pl. a kölcsön), akkor biztosak lehetnénk benne, hogy célközönségünk keresőhasználata teljesen független lenne az egyéni habitustól, szociális és anyagi háttértől, igényektől és a puszta véletlentől, így semmilyen változatosságot nem mutatna.
Ekkor tehát a keresőhirdetés-kampányok kezelése leegyszerűsödne arra, hogy mindenki ugyanarra a kulcsszóra licitálna annak érdekében, hogy hirdetése a lehető legláthatóbb helyen jelenjen meg, a keresőoptimalizálás pedig csak arról szólna, hogy a „hivatalosan” használatos kulcsszóra minél jobb helyezésekre juttassuk az oldalt.
Keresőhasználat sokféleségének következményei
Az általában elterjedt elképzelésekhez képest azonban jóval többféle módon keresnek és találnak rá valakire ügyfelei, ezért gyakran a laikusok számára is kézenfekvő kulcsszavak révén csak a potenciális látogatók egy kisebb hányadát lehet elérni, hiszen célközönségünk döntő hányada teljesen más módon keres, mint azt feltételeznénk.
Mivel még a Google sem igazán tudja pontosan meghatározni, hogy egy adott célközönség hogyan használja a keresőt egy adott termék vagy szolgáltatás fellelésére — illetve saját jól felfogott üzleti érdekében nem is nagyon akarja teljesen pontosan megmondani — ezért ezt a weboldal-tulajdonosoknak vagy ideális esetben az ebben jártasabb keresőmarketing szakembereknek kell ezt felderítenie. Ebben pedig a tapasztalati úton megszerzett tudáson túl csak a kísérletezés, továbbá az egyes feltevések helytállóságának mérése segíthet.
Összefoglalás
Annak érdekében tehát, hogy olyan helyen tűnjön fel weboldalunk a Google találati listáiban, ahol lehetőség szerint minél több felhasználó szeme elé kerül, figyelembe kell venni, hogy hogyan rangsorol a Google, továbbá a célközönségünkbe tartozó felhasználók hogyan használják a keresőket.
Elsősorban ugyanis a felhasználók döntik el, hogy milyen kulcsszavakra keresnek rá, ezáltal mely kulcsszavakhoz kapcsolódó találati rangsorok lesznek a leglátogatottabbak, a Google csak ezután „következik” annak meghatározásával, hogy hanyadikként rangsorol egy weblapot.
A weblapkivonatok látható helyen való megjelenési gyakoriságát tehát e két tényező együttesen határozza meg.