SEO mint keresőbarát webfejlesztés

február 19, 2010

Egy weboldal elkészítésénél általában igyekszünk a látogatók minél szélesebb körét, minél jobban kiszolgálni: bizonyos funkciókat és technikai megoldásokat pedig ennek érdekében alkalmazunk az oldalon. A keresőbarát webfejlesztés még ennél is tovább megy, amikor is egyrészt figyelembe veszi a keresőrobotok speciális igényeit, másrészt pedig azt, hogy a rangsoroláskor milyen, erősen technikai jellegű paraméterek számítanak; továbbá olyan funkciók fejlesztésével is foglalkozik, melyek elsősorban az oldallal a keresőkben találkozó látogatók kiszolgálását célozzák.

Keresőrobotok speciális igényei

Bár a keresőrobotok a korábbi évekhez képest rengeteget okosodtak: képesek JavaScriptben található linkeket követni, meta redirect-eket vesznek figyelembe a Page Rank számításkor, belelátnak a Flash fájlokba, olykor egyszerűbb űrlapok kitöltésével megpróbálják a láthatatlan webet felderíteni, ennek ellenére számos dolgot még mind a mai napig nem vesznek figyelembe.

A keresőrobotok még mindig máshogy viselkednek, mint az emberi látogatók, ezért az a webfejlesztő aki azt feltételezi például, hogy a keresőrobotok is küldenek Accept-Language értéket a HTTP kérésben, vagy úgy gondolja, hogy a weboldal nyilvános részén egy adott tartalom megjelenítéséhez mindenképpen kell valamilyen, a látogatók cookie-jéből kinyert információ, úgy kínos meglepetésekben lehet része, ha egyáltalán rájön az alacsony látogatottság okára.

A weblapok technikai paraméterei

Van a weblapoknak egy pár fontos paramétere, melyek megvalósíthatóak akár keresőbarát módon, akár a régi rossz beidegződések szerint, a weboldal tulajdonképpeni működését nem befolyásolják, a látogatóknak sokszor fel sem tűnnek. Klasszikusan ilyen kérdés az URL-ek elnevezése, felépítése, továbbá adatbázis rekordokból generált weblapok esetén a Title és a Description elemek algoritmikus feltöltése. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban egy kis odafigyeléssel rengeteg pluszt lehet nyújtani.

Összetettebb kérdést jelent például a Flash alapú oldalak keresőoptimalizálás szempontjából történő értékelése: sokakat megtéveszt az a tény, hogy a keresőrobotok képesek elolvasni az ilyen tartalmakat, nem veszik viszont figyelembe, hogy mennyi, a keresők számára fontos technikai elem hiányzik az ilyen weboldalakból: mivel a tartalom nincs elosztva külön weblapokra, rengeteg ezáltal létrejövő, keresők számára hangsúlyos elem hiányozni fog.

Hasonló kérdéseket vetnek fel az AJAX-os oldalak: amellett, hogy itt is gyakran hiányoznak a különböző tartalmakhoz tartozó egyedi weblapok, az egyes tartalmakhoz sem tartozik külön URL, ezért gyakorlatilag linkelhetetlenné is válnak.

Keresőkből érkező látogatók kiszolgálása

Igen sok egyedi fejlesztésű oldalnál előfordul, hogy egy különben jól átgondolt rendszert úgy építenek fel, hogy annak működését csak a hagyományos módon, a weblap nyitólapján kezdődő látogatások esetére építik fel, az oldal működését csak ez alapján tesztelik. Mivel nincsenek tisztában azzal, hogy általában hogy néznek ki a keresők felől érkező látogatások, ezeket az eseteket nem is veszik figyelembe a webfejlesztésnél.

Így fordulhatnak elő olyan anomáliák, hogy egyszer csak hiányozni fog a látogató által elküldött kérelemből, hogy a webhely melyik előző weblapjáról érkezett, így pl. a HTTP kérés Referrer információjára épülő tartalom-megjelenítés lehetetlenné válik, vagyis hibamegjelenítéssé degradálódik.

Másik, ennél jóval gyakoribb probléma, hogy nem készítik fel az oldalt azokra az esetekre, amikor egy adott tartalom már eltűnt, megváltozott, új címre költözött, de a keresők még mindig a régi címről, tartalomról tudnak, és látogatóinkat így nem megfelelő helyre irányítják. 

Persze — ha ritkán is, de — van példa már arra is, hogy egy weboldal észleli a keresők felől jövő látogatót, és ennek megfelelő módon testre szabja a megjelenített tartalmat, például felkínálva az érkezést lehetővé tevő kulcsszóra releváns egyéb tartalmakat is.

Tartalomkezelő rendszer (CMS) kiválasztása

A fenti problémák és speciális esetek általában az egyedi fejlesztésű weboldalakon szoktak előfordulni (illetve egyedi fejlesztésű oldalak esetén ennél többfajta probléma is előfordulhat) a fent említett dolgok csupán néhány kiragadott példát jelentenek azok közül az összetett technikai problémák közül, melyekkel OldalGazda az elmúlt években találkozott.

Ha azonban egy elterjedt tartalomkezelő rendszert választunk (pl. WordPress, Drupal, Joomla, Plone), akkor ezeket a kérdéseket a tartalomkezelő fejlesztői már nagy valószínűséggel figyelembe vették és megoldották. Ha pedig maga az alaprendszer nem is tudna néhány, a keresőbarát fejlesztés szempontjából fontos funkciót, akkor nagy valószínűséggel akár több olyan kiegészítő, plugin is rendelkezésünkre áll a CMS-hez, melyek ezeket a funkciókat implementálják.

Ha tehát CMS-sel építünk weboldalt, akkor csak a számunkra tetsző CMS kiválasztásánál kell utánanézzünk, hogy alapkiépítésben milyen keresőbarát funkciókat nyújt az oldal, továbbá mennyi és mennyire funkciógazdag SEO add-on áll rendelkezésünkre a tartalomkezelő rendszer testre szabását könnyítendő.

A keresőoptimalizálás nemcsak webfejlesztés kérdése

Egy keresőbarát funkciókkal, működéssel rendelkező weboldal pusztán egy jó alapot szolgáltat ahhoz, hogy sikeres, látogatott weboldalunk legyen, azonban a keresőoptimalizálás (SEO) ennél jóval összetettebb, hiszen magába foglalja a tartalom megfelelő megszövegezését, csoportosítását, majd az erre épülő linkmarketinget is.