Az első saját weboldalam egyáltalán nem tudatosan indult, sokakhoz hasonlóan nekem sem volt halvány fogalmam sem arról, hogy mi is a távlati célom vele, és azon sem sokat gondolkoztam, hogy honnan fogok látogatókat szerezni, és egyáltalán, ki fogja az írásaimat olvasni. Igaz, akkori munkám során már foglalkoztam weboldalak készítésével és végső soron weboldalakkal történő ismeretterjesztéssel, így gondoltam, hobbiként valami hasonlót csinálhatnék olyan témákkal kapcsolatban is, amik engem éppen akkor szabadidőmben foglalkoztattak.
Az első lökés
2003 őszén indítottam az első Google-vel foglalkozó oldalam, ezzel a beköszöntő szöveggel:
A Google egy nagyon hasznos eszköz, segítségével a kaotikus információtengerben gyakorlatilag minden információt meg lehet találni. Mára már kvázi monopolisztikus vonásai vannak: tőle függ, megtalálják-e ismeretlenek oldalainkat, hány látogató néz bennünket. Tőle függ, tudhatunk-e valamiről, avagy sem. Ami nincs benne a katalógusban, olyan mintha nem is létezne. Az információ hatalom, de ennél is nagyobb hatalom az információ hollétével kapcsolatos információ.
Mindez elég jól megindokolja, hogy miért kezdtem el a Google működésének megértésével foglalkozni, és miért gondoltam azt, hogy másoknak is hasznos lehet az általam megszerzett tudás.
Szerettem volna, ha megtalálnak
Történt, hogy kiállították az egyik művemet, amiről elég sok helyen írtak is. Gyorsan csináltam egy weboldalt is az alkotásomnak, mert szerettem volna, ha valaki rákeres a műre, akkor végső soron megtaláljon engem is.
Sajnos azonban hiába volt fent a saját oldalam az információs szupersztrádán, az alatt a pár hét alatt, amíg tartott a kiállítás, legnagyobb csalódásomra a Google nem vette fel az adatbázisába, és így nem is mutatta meg találatként senkinek.
Épp akkoriban mesélte egyszer egy külföldi ismerősöm, hogy az ő munkája tulajdonképpen az, hogy megtalálhatóvá tegyen weboldalakat a Google keresőben. Így jöttem rá, hogy igenis, számos dolgot lehet tenni annak érdekében, hogy minél többen, minél hamarabb megtaláljanak. Megtudtam, hogy ezt a tudományt máshol Suchmaschinenoptimierung-nak, SEO-nak, Search Engine Optimisation-nak, vagyis magyarul keresőoptimalizálásnak hívják.
Első oldalam a Google-ről
Kezdetekben a Google vagy a weblap-optimalizálás csupán egy témának tűnt, amiről éppen kedvem volt írni a weboldalamon. Először a kaixo.objectis.net címen kezdtem el összeütni egy weboldalt. Ez egy olyan ingyenes szolgáltatás volt, ahová Plone tartalomkezelő rendszerrel készült weboldalakat lehetett feltenni. Igaz, ez még egy elég kezdetleges Plone verzió volt, de már köröket vert bármilyen másik, akkoriban létező tartalomkezelőre.
A második oldal a Google-ről
Rá egy évre elhatároztam, hogy veszek saját tárhelyet és domainnevet a személyes oldalamhoz. Ekkor még a keresőoptimalizálás még mindig csak egy projektnek tűnt a többi mellett.
,Megvettem tehát az innen.hu domainnevet, mert kitaláltam, hogy lesz egy saját személyes honlapom meg egy vicces email címem, hogyaszondja hogy en kukac innen pont hu. Aztán írok majd erről arról, és akkor azokat a dolgokat külön-külön valami.innen.hu aldomainekre rakom. Akkoriban még csak terjedőfélben volt a jelenség, hogy az emberek ne egy saját, önálló honlapot akarjanak csinálni, hanem más (blog)szolgáltatók platformjain blogoljanak. Manapság már szerintem senki sem indít olyasmivel, hogy akkor csinál egy személyes weboldalt, de ez akkoriban nem volt extra, maximum a saját, egyedi domainnév.
Nem akartam a keresőoptimalizálós oldalamnak külön domainnevet venni, ami utólag elég nagy hibának tűnik. Bár akkoriban, amikor olyan weboldalnevek voltak menők mint pl. a del.icio.us, a webni.innen.hu önmagában annyira talán nem számított extrának. Később, amikor a Sanoma megvette a webni.hu domainnevet, akkor egy kicsit szívtam a fogam, de végül nem használták fel semmire, és tulajdonképpen nekem sem volt rá soha szükségem.
WikiWiki weboldal
Bár a Plone tartalomkezelővel nagyon szerettem dolgozni – kevéssel előtte raktam össze vele egy egész összetett oldalt az akkori munkahelyemen –, de ezt az általános portál motort elég bonyolult volt hosztolni, ezért csak aránytalanul drága tárhelyet tudtam volna neki szerezni a saját domainnevemhez. Így végül egy egyszerűbb, a Plone alapjait adó rendszerrel, a Zope-pal, illetve egy Zope alapú Wiki rendszerrel, a Zwikivel láttam neki a Google-ről szóló weboldalamnak.
Akkoriban a Wikipédia még csak egy volt a WikiWiki rendszerű weboldalak között, bár már akkor is magasan a legnépszerűbb volt. Bennem is volt egy olyan romantikus elképzelés, mint másokban, akik ilyen típusú rendszerekkel dolgoztak, hogy a Wiki oldalak a web jövőjét jelentik. Az egyszerű szerkesztési lehetőségek, és úgy általában az egész weboldalkészítési koncepció ugyanis lehetővé teszi, hogy az olvasók nemcsak olvasók, hanem kisebb-nagyobb szerkesztéseikkel az oldal fejlesztői, tökéletesítői lehetnek; ezáltal pedig az utánuk következő látogató egy még jobb weboldalt olvashat.
Noha az én weboldalam is a Wikipédiára kísértetien hasonlító rendszerrel épült, eleinte nem nyitottam meg a bejegyzéseimet, hogy mindenki szerkeszthesse. Későbbiekben – részben más wiki oldalakkal szerzett tapasztalataim alapján is – rájöttem, hogy egy ennyire szűk, kevesek által ismert témában írt weboldal esetén ez nem is lenne annyira észszerű megoldás — így végül pusztán a hozzászólások maradtak az igazán aktív látogatóknak.
A Wiki logikája mégis nagymértékben befolyásolta a tartalom felépítését, így megalapozta az szájt későbbi sikerét. Az alapkoncepció ugyanis az volt, hogy a bejegyzéseket kulcsszavakkal leírt témák köré csoportosítottam, melyeket más bejegyzésekből is igen sűrűn hivatkoztam. Elég volt csak szögletes zárójelbe tegyek egy kifejezést, miközben gépeltem be a szöveget, és a rendszer automatikusan az adott kifejezéssel megegyező című bejegyzést hivatkozta meg a létrehozott oldalon.
Volt tehát például egy bejegyzésem, aminek pusztán az volt a címe, hogy Keresőoptimalizálás, és ez az aloldal sok más, keresőoptimalizálással foglalkozó egyéb bejegyzésemből számtalan alkalommal meg volt linkelve, ráadásul ahogy bővült az oldal, így egyre több és több belső link mutatott rá. Mindez azt mutatta a Google-nek, hogy az az adott weblap nagyon releváns a keresőoptimalizálás kifejezésre, mivel a címe csak ebből a kulcsszóból állt, ráadásul a rá mutató linkek szövegében is csak ez a kulcsszó szerepelt. A jó Google helyezésekhez végső soron persze hozzájárult az is, hogy mások jónak találták a tartalmamat, ezért linkelték, de sok, kevésbé népszerű, kisebb konkurenciával rendelkező téma esetén már önmagában ez a – kulcsszavas keresés logikájával nagy összhangban levő – webszájtstruktúra is elég volt a sikerhez.
Sok látogató, sok hozzászólás
Így esett meg, hogy akkoriban szinte minden Google-vel kapcsolatos keresőkifejezésre jó helyezést ért el az oldalam. A kezdetek kezdetén még magára a google keresőkifejezésre is első oldalon jöttem be, majd hosszú évekig a második helyen tanyáztam a keresőoptimalizálás kifejezésre. Mindez pedig sok látogatót, majd sok, hozzászólás formájában beérkezett kérdést generált.
Összefoglalás
A második nekifutásra készített oldalam, a webni.innen.hu az első év után már napi 5-600 látogatót vonzott. Elkezdtek jönni a kérdések azzal kapcsolatban is, hogy nem vállalnám-e el mások oldalának optimalizálását – annak ellenére, hogy sehol sem írtam ki, hogy én ilyen szolgáltatásokat vállalnék. De innen ez már egy következő történet…
Következő rész: Keresőoptimalizálás mellékállásban