2014-es választások eredményei a Google Trends szerint

Szó esett már az oldalon a pártok lájkjainak változásáról, mint a pártszimpátiák online tükréről. Van azonban egy olyan, a felhasználóknak a pártokkal kapcsolatos webes aktivitását mérő szám, ami létezett már az előző országgyűlési választások, sőt a korábbi EP-választások során is: ez pedig a Google Trends által kijelzett relatív keresésgyakoriság. Ahhoz, hogy megbecsüljük az idei országgyűlési választás eredményeit, nincs más dolguk, mint hogy összehasonlítsuk a Google Trends által akkoriban mért értékeket a korábbiakban kapott, valós szavazatarányokkal.

google-trends-partok-2010-jan-2104-feb
Google Trends értékei 2010. januártól 2014. februárjáig

Rendkívül alacsony aktivitás

Ha ránézünk a Google Trends által mutatott keresési gyakoriságokra, akkor az első legszembetűnőbb jelenség  az előző választásokhoz képest — amikor számottevően megnőtt a pártok rövid elnevezéseire történő keresések száma —, hogy  az idei választások alkalmával január és február hónapok során alig mutat a rendszer kiugró keresési gyakoriságokat az átlagos, „békeidőben” mért értékekhez képest. Meglepő tehát az érdektelenség, ami a keresési gyakoriságok mutatnak az idei választásokkal kapcsolatban.

A 2010-es választások és a Google Trends

Vegyük a 2010-es februári Google Trends adatokat, és arányosítsuk a pártlistákra 2010-ben leadott szavazatok százalékos értékeivel:

2010. január Google Trends Google Trends % Listás szavazat % Google Trends együttható
Fidesz 40 25,15 52,73 47,70
MSZP 20 12,57 19,30 65,17
Jobbik 73 45,91 16,67 275,41
LMP 26 16,35 7,48 218,61

Az utolsó oszlopban látható egy olyan együttható, ami azt mutatja meg, hogy a relatív keresési gyakoriságokhoz képes mennyivel többet vagy kevesebb szavazatot kaptak százalékosan a pártok. Míg a Fidesz esetén a keresési gyakoriságok feleakkora számokat mutattak, mint amit a választások eredménye tükrözött, addig a Jobbik esetén majdnem háromszoros értékeket jeleztek a keresési gyakoriságok számai  a kapott szavazatok arányához képest. Ez az együttható elméletben tehát jól megmutathatja, hogy az egyes pártok szavazóbázisának nagysága és a keresési gyakoriság milyen arányban áll. (Vagyis a pártok iránti érdeklődés, végső soron a velük kapcsolatos webes aktivitás milyen arányban áll a biztos szavazók táborának nagyságával.) A Jobbik nagymértékű webes aktivitása mögött szokásosan kisebb szavazóbázis, míg a Fidesz vagy az MSZP és a vele kapcsolatos webes aktivitás visszafogottabb adatai mögött szokásosan nagyobb szavazóbázis áll.

2014-es választások a februári adatok alapján

Ha az idei választásokkal kapcsolatban szeretnénk becslésekbe bocsájtkozni, akkor nem kell mást csinálni, csak arányosítani a négy évvel ezelőtti számokat a mai adatokkal. Az egyetlen különbséget a múltkori választásokon bejutásra esélyes pártok és az ideiek között csak az Együtt 2014 és a DK jelenti gyakorlatilag. A rájuk történő keresési gyakoriságok alig kimutathatóak, így az MSZP-re mutatott 14-es értékhez még 3-mat adtam hozzá ennek megfelelően.

 2014. február Google Trends Google Trends % Becsült listás szavazat %
Fidesz 18 31,03 52,01
MSZP 17 29,31 35,96
Jobbik 19 32,76 9,51
LMP 4 6,90 2,52

A táblázatból jól látszik, hogy a Fidesz kicsit több, mint a szavazatok felét kapná, az MSZP és Összefogás néven induló szövetségesei a szavazatok kicsit több mint egyharmadát kapná, míg a Jobbik a szavazatok tizedét kapná meg, az LMP pedig be sem jutna az új parlamentbe. A választási rendszer sajátságai és az egyéni mandátumokban rejlő bizonytalanság miatt tehát a Fidesz e szerint a becslés szerint akár a 2/3-ot is hozhatná az új, kisebb méretű parlamentben. (Az utolsó oszlop nem adja ki a 100%-ot, hiszen az arányosítás alapjául szolgáló listás szavazatok százalékos eloszlásánál  is volt még pár százalék egyéb pártra leadott szavazat 2010-ben is.)

Arányosítás a 2009-es EP-választások eredményeivel

Ha ellenőrzésképpen netán a 2009-es európai parlamenti választások eredményeivel arányosítjuk az akkor és a most mért keresési gyakoriságok relatív eloszlását, akkor sem kapunk teljesen elrugaszkodott eredményeket a fenti táblázathoz, tehát a 2010-es adatokkal való összvetéshez képest. A Fidesz többet, az MSZP kevesebbet kapna eszerint, azonban a Jobbik és az LMP adataiban kevés különbség fedezhető fel.

2014. február Google Trends Google Trends % Becsült listás szavazat %
Fidesz 18 31,03 59,19
MSZP 17 29,31 26,63
Jobbik 19 32,76 11,60
LMP 4 6,90 2,59

Arányosítás a Facebook lájkokkal

Ha az első táblázatban szereplő Trends együtthatót (mely azt mutatja meg, hogy a keresési gyakoriságok relatív értékei milyen arányban voltak a kapott szavazatokkal) összevetjük a pártok Facebook oldalainak 2014. február végén mért lájkjaival, akkor a 2010-es adatokból kikövetkeztetett számokhoz nagyon hasonló értékeket kapunk.

Az Összefogás 346 ezer lájkolója helyett az MSZP majd' 100 ezer lájkolóját vettem be a táblázatba, mivel az Együtt-PM és a DK esetében még nem ismeretes semmilyen arányszám a keresési gyakoriságok és a leadott szavazatokat illetően, tehát hogy az emberek keresési aktivitása milyen arányban áll a valós pártszimpátiákkal az ő esetükben. Emiatt biztosan hozzá kell adni néhány százalékot az MSZP adatához a többi párt rovására, ha a jelenlegi aktualitásnak megfelelően az Összefogás választási eredményeivel szeretnénk kalkulálni.

2014. február Lájkok Lájkok % Google Trends együttható Becsült listás szavazat %
Fidesz 132837 28,45 47,70 54,04
MSZP 96680 20,71 65,17 28,79
Jobbik 212791 45,58 275,41 15,00
LMP 24487 5,24 218,61 2,17

Érdekes mindenesetre, hogy a Facebook lájkok annak ellenére, hogy mennyire más jellegű aktivitás-mutatót jelentenek a keresési gyakoriságokhoz képest, nagyságrendileg mégis hasonló végeredeményekkel szolgálnak, kiváltképp, ha az MSZP számait arányosan növeljük a többiek rovására az Összefogás többi pártja miatt.

Konklúzió

Amit tehát a választások előtt két hónappal jósolni lehet a fent részletezett adatok alapján, az az, hogy:

  • A Fidesz körülbelül a listás szavazatok felét fogja elhozni, plusz a választási rendszer sajátosságaiból adódóan az egyéni mandátumok döntő többségét. Emiatt akár még a 2/3-os többségét is megtarthatja majd az új parlamentben.
  • Az Összefogás a listás szavazatok harmadánál kicsit többet fog kapni körülbelül.
  • A Jobbik a szavazatok kb. tizedére számíthat.
  • Az LMP nem fog bekerülni az új parlamentbe.

Mindez meglehetős összhangban van a biztos pártválasztók körében a közvéleménykutatások által mért eredményekkel. Kb. csak a Jobbik és az LMP esetében láthatunk csak számottevően eltérő (kisebb) számokat a közvéleménykutatók adataiban.

Ha tehát a fenti jóslat nagyrészt beválna, az azt jelentené, hogy a Google Trends értékeiből igenis nagy biztonsággal, vagy legalábbis a közvéleménykutatók módszereihez hasonló módon elő lehet jegyezni a választások eredményét.

Bizonytalansági tényezők

  • A korábbi eredmények összehasonlítását nehezíti, és ezáltal némi bizonytalansági tényezőt visz a rendszerbe, hogy az MSZP azóta gyakorlatilag két-háromfelé osztódott; az Együtt-PM és a DK keresési gyakoriságairól és választási eredményeiről értelemszerűen nem állnak még rendelkezésre adatok.
  • A keresési trendek által mutatott idei adatok számszerűleg jóval kisebbek a 2010-eseknél, ezért jóval nagyobb eltéréseket is jelenthet egy-két értéknyi különbség.

A szerzőről

Jároli József online marketing szakember

Jároli József online marketing szakember, több mint tíz éve foglalkozik a keresőkkel, a webes kereséssel és a keresőmarketing témaköreivel.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.