Kategória: gondolat

Mivel az online marketing területére az információépítészet felől érkeztem, egy tartalomkezelő rendszer kódjának barkácsolása, vagy akár egy komplett WordPress sablon létrehozása sosem okozott lelki válságot. Bár ezekben a tevékenységekben is volt egy nagy adag logika, programozásnak ezt legkevésbé sem nevezném. Öt éve azonban tulajdonképpen egy véletlen folytán megismertem egy olyan szoftvert, amivel én is egyszerűen megírhattam kisebb-nagyobb programocskákat, ezzel pedig új szintre emelhettem mindazt, amit azóta online marketing vagy webfejlesztés címén csinálok.

Web automatizálás: vissza a programozáshoz

Én még a nyolcvanas években kaptam az első számítógépem, amikor szinte minden számítógéptulajdonos tudott valamicskét programozni is. Valahogy azonban ez sosem feküdt annyira, így végül nem lett belőlem programozó. 2012 elején azonban újból kódolni kezdtem: ekkoriban mindenféle, keresőmarketinggel kapcsolatos munkákat csináltam, és egy ideje már azon voltam, hogy további olyan szoftvereket találjak, amik még jobban segítettek volna automatizálni a tömeges linképítéssel kapcsolatos szolgáltatásainkat.

Miközben egy újabb és jobb linkbeküldő, linkbeküldés-automatizáló szoftvert kerestem, rábukkantam egy általános web automatizációs szoftverre. Ezt és a hozzá hasonló programokat elsősorban web szpemmelésre találták ki, azonban megláttam bennük azt is, hogy emellett mennyi minden másra is használhatóak még. Az első komolyabb szkriptemet két hétig írtam, majd újabb két hetet vett igénybe, míg a kezdeti tapasztalatok alapján újraírtam mindent, de a végén kaptam egy olyan programocskát, ami sokáig ki tudta váltani egy fél ember munkáját.

Az alapprobléma ugyanis az volt, hogy ha mi beküldtünk egy linket egy linkgyűjteménybe, akkor szinte sosem tudtuk, hogy hol, milyen URL-en fog megjelenni, így a legtöbb linkgyűjteményben utólag, kézzel kellett leellenőrizni, hogy jóváhagyták-e a linkbeküldéseket. Ehelyett a kis szkriptem végigment a katalógusokon, rákeresett a linkjeinkre az oldalakon magán és a keresőkben, majd összeírta, hogy hová, milyen paraméterekkel kerültünk be. Pont úgy zajlott, mintha valaki kézzel megcsinálta volna mindezt, viszont a „robotnak” nem kellett fizetést adni, és utána járulékokat fizetni.

Ekkor még nem is gondoltam, hogy a későbbiekben mennyi minden egyébre fogom használni ezt az újonnan megismert, vizuális programozási technológiát, és ez mennyire fogja megváltoztatni mindazt, amivel és ahogy foglalkozom majd az elkövetkezendőekben.

 

Vizuális programozás online marketingeseknek

Az elmúlt öt évben egyre több és több dolgot csináltam, és egyre több tapasztalatot szereztem ezekkel az eszközökkel. Mindez fokozatosan alakította, hogy mit gondolok arról, hogy mi az, amit egy modern oline marketingesnek tudnia kellene az adatok gyűjtésével, feldolgozásával és értékelésével kapcsolatban – származzon az a webről, saját látogatottsági statisztikákból, vagy egyéb belső adatforrásból.

Tény, hogy vannak tudományosabb, gyorsabb és hatékonyabb módjai is annak, hogy mindenféle weboldalakkal vagy adatokkal kapcsolatos repetitív feladatokat automatizáljunk. Nekem azonban rengeteg segítséget adott, hogy különböző ötleteimet gyorsan meg tudjam valósítani, legyen szó adatfeldolgozásról, vagy fárasztó, monoton feladatok felgyorsításáról, vagy akár olyan projektek megvalósításáról, amit emberi erővel szinte lehetetlen lenne megcsinálni. Mindezt pedig számottevő programozói tudás nélkül, illetve programozó közreműködése nélkül is megtehettem.

A programozás diadalmenete

Tekintve, hogy már az eredeti szakmám, az építészet területén is egyre divatosabb a vizuális programozás és az algoritmikus tervezés, talán nem túlzás azt állítani, hogy lassan egyre több és több szakma művelői számára lesz elengedhetetlen, hogy hosszabb-rövidebb algoritmusokat maguk is meg tudjanak írni. Így talán itt is érdeklődésre tarhat számot, ha ezután részletesebben is írni fogok arról, hogy az online marketingben, keresőoptimalizálásban, keresőmarketingben és webfejlesztésben hogyan segített előrelépni a vizuális programozás.

Az egész sztori évekkel ezelőtt onnan indult, hogy a Google-nek akkor sem volt hagyományos éretelemben vett céges weboldala, így a magyar felhasználók hiába kerestek rá a Google Magyarország kifejezésre, semmilyen elérhetőséget nem találtak. Nekem meg volt akkoriban egy olyan weboldalam, ami képes volt sok mindenre jó helyezést elérni a keresőkben, többek között a Google Magyarország kifejezésre is…

Bejegyzés a Google Kft.-ről

Kezdetben teljesen ártatlan dolognak indult: akkoriban folyamatosan beszámoltam a Google-vel kapcsolatos főbb újdonságokról, így amikor magyarországi céget alapítottak, a Google Számítástechnikai Szolgáltató Kft.-ről is megemlékeztem. Először a látogatottsági statisztikákban tűnt fel a bejegyzés népszerűsége, melyet az okozott, hogy rengetegen szerették volna felvenni a kapcsolatot a Google-vel, de nem tudták, hogy ez hogyan lehetséges. Ekkor ráerősítettem egy kicsit a tartalomra, és létrehoztam egy olyan oldalt (Kapcsolatfelvétel a Google Magyarország munkatársaival), ami már direkt ezeknek az embereknek a bevonzására készül, és itt próbáltam segíteni is a legáltalánosabb kérdésekkel kapcsolatban – tulajdonképpen pótolva a Google-nek egy feltehetően tudatosan vállalt hiányosságát. (Hiszen ki akarna annyi fura megkereséssel bíbelődni, ami ráadásul egy fillért sem hoz?)

Diszlexia és elkeseredettség

A nagy keresőnépszerűségnek és látogatottságnak azonban lett egy nem várt mellékhatása: észrevettem, hogy egyre többen írnak nekem, illetve hívnak fel úgy, mintha én lennék maga a Google Magyarország. Az évek során több száz olyan levelet és telefonhívást kaptam, amit tulajdonképpen a Google-nek szántak, de ebben nem én voltam a ludas: egyszerűen lehetetlen volt mindenki számára egyértelműen leírni, hogy semmi közöm a Google-hez, és lehetőleg csak akkor keressenek meg, ha valamilyen szolgáltatásom iránt érdeklődnek. A felhasználók katasztrofális szövegértési képessége, illetve az a tendencia is hozzájárulhatott mindehhez, hogy hogy ti. a weben az olvasók csak szkennelnek, nem olvasnak. A harmadik kategóriába pedig azok tartoztak, akik bár tudták, hogy nem én vagyok a Google, de már végső elkeseredésükben fordultak hozzám.

Miért keresték a Google-t leggyakrabban?

De mik voltak azok a gondok, problémák, közlendők, ami miatt sokan annyi akadályon átvergődték magukat, és írtak nekem, hívtak engem?

„Ma van a születésnapom. Nagyon jól esett, hogy felköszöntött a Google. Köszönetemet szeretem volna kifejezni: Hálásan köszönöm.”

Mióta nem szentelek annyi energiát az oldalaimra, egyre kevesebben kerestek fel, de a közelmúltban beesett a postaládámba a fenti e-mail, ami arra inspirált, hogy nekiálljak átnézni az évek során félrerakott „Kedves Google!” típusú leveleket:

Hála és gyűlölet

„GRATULÁLOK AZ ELMÚLT 15 évhez!!!!!!! Nekem nagyon sokat segítettek, segítenek, hiányát nem tudnám pótolni.”

„Nagyon szépen köszönöm a szülinapi értesítést, nem tudom ki írta, vagy honnan jött, de azt sem, hogy ha Ön írta véletlenül, akkor honnan tudta, hogy pont ma van a szülinapom. Mindenesetre nagyon szépen köszönöm.Önnek.”

„Igaz hogy ingyenes a google és a gmail. de szerintünk ez nem hatalmazhatja fel őket, hogy mindig idétlenségeket találjanak ki, a régi jólbevált megszokottak helyett!”

„Az nyilvánvaló, hogy a google egy öncelú szemét.”

„AZ AZ ÉSZREVÉTELEM, HOGY EZ AZ EGÉSZ EGY NAGY SZAR !!! JA ? AZ ELŐBB EGY LÉNYEGES DOLGOT KIFELEJTETTEM !!! NEHOGY EGY TUDATLAN HATÁROZZA MÁR MEG, HOGY NEKEM A RÉGI JELSZÓM NEM JÓ, AZT VÁLTOZTASSAM MEG!!! MIÉRT KELLENE MEGVÁLTOZTATNOM ???”

„Bocsi de a sok olvasnivalóra nem vagyok kíváncsi. A kereső a fejlécben keressen és ne magyarázzon! mert ez a softwer ugy hasznalhatatlan ahogy van…!!!”

Figyelembe véve, hogy az elégedetlen emberek sokkal hangosabbak az interneten, elég jó arány, hogy a körülbelül 10%-nyi, vegytisztán érzelmi töltetű levél majd’ harmadából nem a gyűlölet, hanem a hála és a szeretet sugárzik – a többség tehát valószínűleg elégedett a Google szolgáltatásaival.

Találmányok és szabadalmak

A Google-nek címzett megkeresések között meglepően magas százalékban, (kb. az összes levél 5%-ában) az volt a levélíró szándéka, hogy megismertesse a Google képviselőjével nagyszerű találmányát, szabadalmát:

„Van egy szabadalmam, ami már befejezése előtt a külföldet is érdekli”

„Lenne számukra egy fejlesztésem, amit nagyon jól tudnának használni”

„Szeretnék a Googlenek üzleti ajánlatot tenni lehetőleg e-mailban”

„Szeretnék kapcsolatba lépni a Google informatikai szakembereivel egy újítással kapcsolatban”

Hatóságok és erőszakszervezetek

„Egy gmail.com-os e-mail címről szeretnék minél többet megtudni, hivatalos eljárás során, de nem tudom, hogy ki felé vagy milyen e-mail címre kell a megkeresésemet küldenem.”

Szintén meglepően sok magyar hatóság keresett meg, mert nyomozati munkájához szüksége lett volna valamilyen információra a Google-től. A csúcs ebből a műfajból talán az volt, amikor első gyerekem születése utáni nem túl egyszerű hetekben (eléggé sírós baba volt), amikor még otthonról dolgoztam, egyszercsak felhívott ugyanannak a kerületnek a gyámhivatala, ahol akkoriban laktunk, és ahol éppen a számítógépem előtt ücsörögtem (persze a háttérben szűnni nem akaró gyereksírás). Hirtelen megállt bennem az ütő, de aztán hamar kiderült, hogy egy bizonyos hatósági üggyel miatt, egy gmail fiókhoz köthető levelezéssel kapcsolatban szerettek volna további információkat kapni, nem pedig lakossági bejelentésre kezdeményezni a kisbaba családból történő kiemelését.

Számos vidéki rendőrkapitányság is keresett hasonlókkal: leginkább olyasmikre lettek volna kíváncsiak, hogy hogyan lehet egy gmail felhasználó kilétét megállapítani. Egyszer egyikőjüknek elkezdtem magyarázni, hogy állítsanak fel egy saját webszervert, majd küldjenek egy levelet a kérdéses e-mail címre, amiben egy linkkel csalják őt a saját weboldalukra, majd a logokól szedjék ki a látogató IP-címét, de a reakciókból gyorsan arra jutottam, hogyleginkább a science fiction kategóriába tartozna, ha egy átlag rendőrkapitányság ilyenre ragadtatná magát. És áldottam a szerencsém, hogy nem az én érdekemben nyomoztak…

Gmail: a legnépszerűbb és legproblémásabb

Különböző Gmail-lel kapcsolatos kérdéseket nemcsak rendőrök tettek fel nekem, a levelek legnagyobb hányadának (kb. bő harmadának) témája a Google e-mail szolgáltatása volt. Ezek többsége rendkívül alapszintű probléma volt:

„Nem értem miért van letiltva a google fiokom már néhány napja.Választ várok.”

„át kéne rakni gmailomat másik ra”

„hogyan tudnám be állitani a Google jelszavamat és felhasználói nevemet.”

Volt, akinek annyira meggyűlt a baja a szolgáltatással, hogy végső elkeseredésében már feladni látszott a küzdelmet:

„Gondolkodom, hogy kilépek az internett szolgáltatótól is, és stop, vége !! Üdv. Egy nyugdíjas”

A legtöbb embernek a jelszavak elvesztése, illetve a letörölt e-mailek visszaállítása okozott problémát, de sokan számoltak be olyan esetről is, hogy mindez fiókjuk feltörése miatt valósulhatott meg.

„Bizonyos ügyfélköröm részére új gmail fiókot nyitottam, amelynek a jelszavát elfelejtettem. Kérem a jelszavam megküldését.”

„A jelszócsere véletlen volt, a fiaim belepiszkáltak.”

„Amenyiben nem rendezik normalisan ujboli belepesi lehetosegemet viszont tovabb zaklatnak a telefonomon…hang es piktogram akkor a rendorseghez fogok fordulni…ELEGEM VAN !!!”

Az elveszett jelszavak esetében a leginkább vérfagyasztó jelenség az volt, hogy gond nélkül elküldték nekem a jelenlegi, vagy korábbi jelszavaikat. Sokan elvárták továbbá, hogy ha megadják pár személyes adatukat e-mailban, akkor majd valaki elintézi nekik, hogy legyen új jelszavuk.

Le a Google keresőből!

A Google leggyakrabban használt szolgáltatása, a Google kereső számottevően kevesebb e-mailt generált mint a Gmail, de lehet, hogy ez nagyrészt annak tudható be, hogy sokan inkább telefonon kerestek meg problémájukkal: az esetek nagy százalékában ugyanis valamilyen személyes jellegű, kompromittáló információt szerettek volna leszedetni a keresőből – és ilyenkor meglepően sokszor a cikiségben nagy szerepe volt a szexualitásnak is. Kisebb százalékban pedig elavult információkat, elérhetőségi adatokat szerettek volna eltávolíttatni a Google-ből. (Nem ide sorolom azokat az eseteket, amikor tulajdonképpen üzleti megkeresést kaptam arra, hogy egy adott cégre nézve dehonesztáló információkat kinyomjam az első tíz találat közül.)

Alapvető informatikai problémák

A kulcsfontosságú internetes szolgáltatókat gyakran azonosítják az internettel magával, így nem kevés általános informatikai problémával is bombáznák a Google Magyarország munkatársait, ha hagynák:

„És az internetről, mindenkit letiltottak a családomból.Önök mivel letiltották a gép igényben vételét, és nem tudjuk hasznát venni.Csak a televíziót használhatjuk.”

„Citromail fiókomat már két napja nem tudom megnyitni, »a szerver pillanatnyilag nem üzemel« felírattal.”

„Most lett telepítve a gépem és azóta nem tudok a Google oldalra belépni!!!!!! Azért adtam meg ezt a számot, mert az Email-t úgysem tudom megnézni!!!!!!!!!!!!!!!!!!”

Minden egyéb gond és baj

A fenti példák azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, még rengeteg egyéb ügyben akartak volna kapcsolatba lépni a Google Magyarországgal: mint például jótékonysági célból tegyenek ki egy hirdetést a kereső nyitóoldalára, vagy tegyenek elérhetővé újra egy, a tulajdonosa által már megszüntetett weboldalt.

A Google mai kezdő oldala hibás, holnap lesz a tavasz első napja. (03.21.)
Miért csak a Karácsonyra gondoltak, nálunk most kezdődik a Chanuka pont akkor amikor Önöknél a Karácsony talán erre is tekintettel lehettek volna.

Az esetek döntő többségében értelemszerűen egyáltalán nem tudtam mit kezdeni a megkeresésekkel, de néhányszor előfordult, hogy inkább hasznosnak éreztem, ha továbbítom a leveleket az általam ismert Google-s munkatársak címére; amikor például egy számla elmaradt kifizetése vagy egy interjú miatt keresték őket.

A legnagyobb tanulság

Miután végignéztem az évek során kapott rengeteg „Kedves Google” típusú levelet, a legnagyobb tanulság az volt számomra, hogy mennyire gyakran, mekkora galibákhoz vezethet, ha valaki nem állít be másodlagos e-mail címet és mobilszámot a Google fiókjához, emiatt pedig akár kulcsfontosságú információkhoz is megszűnhet a hozzáférése, mert nem tud új jelszót kérni. Volt, hogy egy iskolából kerestek, ahol valami malőr folytán megszűnt a hozzáférésük ahhoz a Gmail fiókhoz, amivel az intézmény számos hivatalos ügyét is intézték. A kétségkívül legszomorúbb megkeresést is emiatt kaptam: amikor egy édesanya próbált hozzáférni elhunyt gyermeke Google fiókjához, amivel számos közös dolgukat intézték. Gondoljunk tehát arra is, hogy mi lesz akkor, ha holnap már nem fogunk tudni mi magunk belépni a Google fiókunkba!

Történt, hogy egy újságíró kitalált egy frappáns cikket, aminek pont az volt a lényege, hogy maga a cikk egyetlen szóból állt. Aztán felrakták ezt a cikket egy hagyományos online médium felületére, és akaratlanul is a mai online újságírás egyik legjobb paródiáját állították elő vele.

24-hu_2016-10-27_10-15-04

Kattintás ide az előző részhez.

A Google Analytics már nem elég

Ahogy arccal egyre inkább az adatvezérelt marketing felé fordulunk, még a kifinomult, hagyományos webstatisztikai rendszerek is egyre inkább elavultnak tűnnek, mivel elsősorban látogatottsági adatokat, nem pedig látogatói adatokat nyújtanak – magyarán nem adnak sok olyan funkciót, ami az egyes látogatók, vásárlók nyomon követéséhez lenne alapvető. Még ha bele is töltöm az Analytics adatbázisába a látogatókat egyébként névtelenül azonosító adatokat, akkor is könnyen azon találom magam, hogy heti jelentések sorát kell letöltsem egy hosszabb időintervallum többé-kevésbé pontos adatainak elemzéséhez. Vagy pedig egy relatív alacsony százalékban mintavételezett adathalmazzal kell dolgozzak, melynek segítségével eléggé nehéz megtalálni a tűt a szénakazalban.

Ez a bejegyzés nem arról fog szólni, amit olvasni lehetett az online marketingről 2015-ben, hanem arról, hogy milyen tapasztalásokat hozott az elmúlt év az én életemben. Természetesen az, hogy ki milyen trendeket vélt felfedezni a tavalyi tevékenységében, nagyban függ attól, hogy milyen típusú feladatokba, kihívásokba botlott ügyfelei és saját projektjei esetében. Ennél fogva az alábbi lista természetesen nem lesz se objektív, sem pedig mérvadó.

Kevéssé ismert, de létezik egy weblap, ahol elénk tárja a Google mindazt, amit gondol rólunk – vagy legalábbis, amit hajlandó abból megjeleníteni. Ha azt gondoltad, hogy mindent tud rólad is, akkor talán érdemes lehet ellátoganod az alábbi címre:

Nemcsak a Google-nek, de a logóról hírt adó médiamunkásoknak sincs igazán fogalma róla, mi az, ami abszolút nem odaillő a mai, ünnepi Google logóban. Segítek:

google-doodle-kossuth-cimer

Úgy látszik egyre többen kezdenek rájönni, hogy elsősorban saját weboldalt kell építeni, majd az ott rendszeresen frissített tartalmakat az „épp aktuális” social media oldalakon is közzétenni, mert másnak a telkén azért mégsem annyira életbiztosítás építkezni.  Szegény, csalódott Schobert Norbi így vall Mark Zuckerbergnek:

„Pénzt, reklámot, energiát, munkát öltem bele, hogy sokan legyünk és egyben elhanyagoltam minden weboldal hátterem, mert hittem Neked, hiszek Neked, hogy ez a jövő.

Akár a Bing rangsorolási algoritmusait is dícsérheti az a tény, hogy ha rákeresünk arra, hogy „Webmaster Tools”, a Google hasonló szolgáltatását dobja ki első (és harmadik) helyen, míg a saját ugyanilyen nevű szolgáltatásuk csak a második helyen szerénykedik. Vagy talán nem szeretnének annak a gyanújába esni, hogy keresőjükban etikátlanul saját szolgáltatásaikat nyomják a konkurenseik elé?

Gondoltam, érdekes lenne nyomon követni, hogy az idei év leglátványosabb weboldal-költöztetése (apród.hu » olx.hu) miképpen csapódik le a Google adatbázisában. Bő fél éve kezdtem el figyelni, hogy hogyan alakul a Google által kijelzett, az adatbázisában található weblapok száma az egyes domainekről.

Amikor már nem elég egy sima osztott tárhely ahhoz, hogy minőségi módon kiszolgálja az egyre komplexebbé váló WordPress oldalaidat, viszont nem szeretnéd kifizetni illetve vállalni a managed WordPress hosting (WPEngine és társai) költségeit és kötöttségeit, akkor ideális választás egy VPS felhúzása. A Digitalocean nem csak azért szuper, mert hihetetlenül olcsó, hanem azért is, mert a tárhely mellé olyan tudásbázissal szolgál, ami gyakorlatilag minden szokásos beállítást részleteiben leír. Kicsit el kell molyolni, míg megtalálod az ideális beállításokat, de ha hosszú távon nem szeretnél 20-30 dollárokat kifizetni havonta egy komolyabb WP oldal hosztolásához, akkor mindenképp érdemes megfontolni.

Az alábbi kép mintegy hetvenezer magyarországi kis- és közepes vállalkozás webes jelenlétének elemzése alapján készült. Ebből a hetvenezres adatmintából relatív egyszerű eljárással ki lehetett nyerni kb. tizenegy és félezer vállalkozás weboldalához kapcsolódó térképes adatokat. Magyarul ez a hőtérkép azt mutatja, hogy Magyarország mely régióiban mekkora a webes aktivitása van a vállalkozások derékhadának, azaz a kkv-knak.

A magyarországi kkv-k hőtérképe, weboldalaik alapján

A weboldallal rendelkező vállalkozások hőtérképe jól mutatja az ország Budapest-központúságát. Budapesten, és a tőle kivezetű utak mentén túl leginkább a vidéki városok körül csomósodnak a pontok. Érdekes megfigyelni a Balatoni régió körüli foltot is. Hasonlóan láthatjuk a hegységeink és az Alföld egyes régióinak fehér foltja közötti különbséget is. Az a pár, Magyarországon kívüli pont annyit jelent, hogy magyarországi vállalkozók weboldalain olykor ezek a határon túli címek is szerepeltek.

Budapest és agglomeráció web hőtérképe
Budapesten és agglomerációjában működő, weboldallal rendelkező cégek hőtérképe.
Budapest web hőtérképe
Budapest központjában működő, weboldallal rendelkező cégek hőtérképe

Érdekes, hogy mennyire a Nagykörút plusz pár utcányi területre összpontosul a legtöbb vállalkozás, vagy hogy a budai oldalon mennyivel szellősebben találhatóak a weboldallal rendelkező vállalkozások adathalmazából, első megközelítésben, könnyen kinyerhető adatmintából származó pontok.

A hőtérképeket az OpenHeatMap szolgáltatással hoztam létre. Részletesebb, böngészhető formátumban itt található: http://www.openheatmap.com/view.html?map=StoneputNASDAQsWitherbees

Mivel a modern webes hirdetési felületek nehezen írhatóak le a hagyományos reklámozás esetén megszokott fogalmakkal, ezért véleményem szerint a hagyományos reklámokból kiinduló jogi szabályozásnak a Google AdWords vagy a Facebook hirdetési rendszereire történő alkalmazhatóságai enyhén szólva is kétséges, ráadásul ellenőrzése is bonyolult és időigényes lesz.

Múltkoriban próbáltam vásárolni valamit online, de valahogy furcsán összebarkácsoltnak tűnt az egész webshop folyamat. Aztán odajutottam, hogy meg kellene adjam adataim az OTP online kártyás fizetési oldalának, erre döbbenten veszem észre, hogy a böngészőm szerint mindenféle titkosítás nélkül küldeném el az összes fontos bankkártya adatomat. A sztori a végén még csak érdekesebb lett…

Bár széltében-hosszában írtak a Google-ről és a felejtés jogáról (right to be forgotten), én nem igazán értem, hogy tulajdonképpen mi köze van mindehhez a Google-nek, vagy legalábbis a hatóságok miért nem próbálnak egyúttal a keresőmotorok mellett a webmesterekre is hatni — akiken tulajdonképpen számon kellene kérni a felejtés jogát.

A piacgazdaság logikája valószínűtlenné teszi, hogy a Google monopolhelyzete a közeljövőben meginogjon. Hiába próbálnák különböző bíróságok széles körben vitatott ítéleteikkel korlátozni, hiába méltatlankodnak a Google közvetítésével éveken át szép hasznot húzó kvázi-vesenytársak, a helyzetre nem ők fogják szállítani a megoldást.

Képzeljünk el hogy a Google egy közlekedési vállalat, aminek a járműveire rengeteg potenciális utas vár reggelente. Ha pedig elképzeltük, akkor ezzel a hasonlattal elég sok abszurditását, furcsaságát és méltánytalanságát is megfoghatjuk a Google kereső működési logikájának.

És az vajon miért van, hogy egy cég súlyos milliókat költ egy bevezetett brand leváltására a tévében, de egyéb saját weboldalain mintha meg sem történt volna a névváltás több mint egy hónap elteltével sem? És itt nem is elsősorban az allegroup.hu céges honlapra gondolok, hiszen azt a magunkfajtákon kívül senki nem nézi meg, hanem az összes fő oldalukon (vatera.hu, teszvesz.hu, grando.hu…) széltében hosszában használt lábléclinkekre: ahol még mindig következetesen apród.hu létezik olx.hu helyett.

Sokan kérdezték a választások után, hogy bejöttek-e a választási jóslataim? Nos, a Google Trends segítségével idén sem sikerült hajszálpontosan előrejelezni a szavazatokat, azt azonban újfent bebizonyította a módszer, hogy a pártok nevére történő keresések gyakoriságának vizsgálatával majdnem a közvéleménykutatások eredményeinek pontosságával jósolhatóak meg a pártlistákra adott szavazatok arányai.

Négy éve tudtuk, mennyien kerestek az egyes pártok neveire, és abból végül mennyi szavazat lett. Idén is tudjuk, mennyire keresnek ugyanezen pártok neveire, ezért a megfelelő aránypárokkal jó eséllyel meg tudjuk jósolni a 2014-es parlamenti választások végeredményét. Február végén már elemeztem az akkori adatokat: egy hónap elteltével, a választások előtt pár nappal érdemes újból, utoljára felállítani az az aránypárokat.

katolikus.hu/isten.html = Not Found The requested URL /isten.html was not found on this server.

evangelikus.hu/isten.html = 404-as hiba: a kért anyag nem található

reformatus.hu/isten.htmlHiba: 404 A keresett oldal nem található.

zsido.hu/isten.html404 – A komponens nem található (1. egy elavult könyvjelző/kedvenc — 4. nem férhet hozzá ehhez az oldalhoz)

(Bócz Péter ötlete nyomán)

Szó esett már az oldalon a pártok lájkjainak változásáról, mint a pártszimpátiák online tükréről. Van azonban egy olyan, a felhasználóknak a pártokkal kapcsolatos webes aktivitását mérő szám, ami létezett már az előző országgyűlési választások, sőt a korábbi EP-választások során is: ez pedig a Google Trends által kijelzett relatív keresésgyakoriság. Ahhoz, hogy megbecsüljük az idei országgyűlési választás eredményeit, nincs más dolguk, mint hogy összehasonlítsuk a Google Trends által akkoriban mért értékeket a korábbiakban kapott, valós szavazatarányokkal.

A „Zinternet” a legtöbb ember számára valami bonyolult, átláthatatlan, ezért érthetetlen és misztikus dolog. Ennek egyik következménye, hogy hajlamosak vagyunk hinni a net csodáiban: hogy megüthetjük a főnyereményt sorsjegy vásárlása nélkül, hogy pártízezer forintért garantált helyezésre kerülünk a Google-ben, vagy ennyi pénzért megnyitják nekünk a tuti internetes pénzkereseti lehetőségek kapuját, netán hogy vadidegen emberek önzetlenül segíteni fognak: mindig és mindenkor.

És igen, ma is feltették nekem a kérdést, hogy a Google egyáltalán nem foglalkozik a nevével visszaélő csalókkal, akik azt mondják, hogy pl. szerződésük van a Google-le, ezért tudják jó helyezésekre juttatni ügyfeleiket? Nos, amit azt a mellékelt link is mutatja, még arra sem igazán sikerült sort keríteniük, hogy lefordítsák a témával foglalkozó angol nyelvű oldalukat, és legalább így tájékoztassák a csalók leendő áldozatait.

Választások eredménye a Facebook szerint sorozat második részében a tavaly szeptembere óta rendszeresen mért párt-facebook oldalak lájkolóit és az oldalak által generált interakciókat veszem górcső alá, hogy bemutassam, a Facebook adataiban tükröződő szimpátiák hogyan változtak nap mint nap az elmúlt öt hónapban.

Tavaly ősszel jutott eszembe, hogy a választások közeledtével nyomon kellene követni, hogy hogyan változik napról-napra a kisebb nagyobb pártok Facebook  szimpatizánsainak száma, és az általuk gerjesztett Facebook „visszhang” mértéke. Az alábbiakban a rendszeres mérések eredményei alapján készített grafikonok következnek. Akkor még nem lehetett látni, melyik párt mivé válhat majd néhány hónap múlva, így a kiválasztott pártok az akkor értelmezhető Facebook oldallal, komolynak vehető pártok közül kerültek ki.

A választások közeledtével vigyázó szemüket sokan a közvélemény-kutatásokra vetik, holott a 2014-es parlamenti választások eredményeinek megjósolására most egy olyan új eszköz is rendelkezésünkre állna, mely korábban még nem is létezett: a magyar intenetezők közel fele által használt Facebook vizsgálatával ugyanis közvetlen visszajelzést kaphatunk az emberek pártpreferenciáiról.

A Google kereső találati rangsoraiban megjelenő találati kivonatok és információegységek sokszínűségét szemléltető nagyszerű kép a Moz.com-tól.

Noha én magamtól azt mondanám, hogy ingyenes WordPress sablonokat sosem érdemes használni, ez a bejegyzés néhány érdekes példával és meglátással illusztrálja, hogy az üzleti WP sablonoknak is meglehetnek a maguk problémái  a programozó és site adminisztrátor szemszögéből.

Mint ahogy korábban a Mac felhasználók kedvéért a CTRL + valami billentyűzetkombináció mellett zárójelben jelezték a Command + valamit is, úgy lehet, lassan oda kell figyelnünk arra, hogy weboldalainkkal ne csak kattintásról és egér segítségével történő mozgatásról, hanem bökésről? érintésről? és ujjal? stylus-szal? miegymással történő mozgatásról beszéljünk.