Címke: facebook

Egyszercsak megdöbbenve láttam, hogy a Facebook hírfolyamomban furcsa reklámok kezdtek előtűnni. Először csak azt láttam, hogy a szokásos reklámelhelyezéseket egyre több, meglepően gusztustalan és prosztó hirdetés foglalja el, majd a furcsaságok sora folytatódott azzal, hogy ott is ezek a reklámok jelentek meg, ahol normálisan a saját oldalaim promotálására buzdító Facebook mintahirdetések szoktak.

Vírusos a gépem?

Először arra gyanakodtam, hogy vírusos lett a gépem – amin azért eléggé elcsodálkoztam volna. Mivel más böngészőkben nem jöttek elő ezek a gusztustalan reklámok, ezért gyanúm a Chrome böngészőre terelődött. Nehezen hihetőnek tűnt az is, hogy magát a Chrome-ot törték volna meg azért, hogy nemkívánatos reklámokkal árasszanak el, így elkezdtem kikapcsolgatni a kiegészítőket, míg meg nem találtam, hogy melyiket kell inaktiválni ahhoz, hogy megszűnjön a probléma: a Live HTTP Headers kiegészítő volt a ludas – miután rákerestem, nyilvánvalóvá vált, hogy másnak is feltűnt már ez:

"Live HTTP Headers" extension hijacked from chrome

Hogyan működik a parazita reklámozás?

Korábban volt már rá példa, hogy egy windows-os böngészőm jobb alsó sarkába levakarhatatlanul odaköltözött egy mindent letakaró reklámfelület, ahová AdSense-ből származó hirdetések jelentek meg – ekkor elég egyértelmű volt, hogy valaki valamilyen malware, vagyis adware kéretlen reklámokkal bombáz azzal, hogy kihasználta az operációs rendszer és/vagy a böngésző biztonsági réseit, így feltelepítette a folyamatos reklámmegjelenítésért felelős kódot.

Ezzel szemben ez a mostani parazita reklám sokkal kifinomultabb volt, mivel nem minden weblapon jelent meg, és ahol megjelent, ott is csak a normál hirdetési felületeken megjelenő hirdetéseket cserélte le a saját hirdetésekre. Jól látszik a videón, ill. a képernyőképen, hogy nem is minden hirdetési egységet cseréltek le. Ha kicsit még visszafogottabban csinálták volna, talán még most sem tűnt volna fel a turpisság, vagy legalábbis csak azt gondoltam volna, hogy lám, a Facebook már hulladék hirdetéseket is megjelenít.

Ahogy a videón is látható, miután ezekre az animgif-es gusztustalan képekre kattintottam, egy olyan lapra érkeztem, ami megjelenésében egy online életmódmagazint / bulvár portált imitált. A turpisság csak az, hogy bárhova is kattintottam, ugyanoda jutottam: egy fogyókúrás szert áruló érkezési oldalra.

Tehát beinjektáltak egy kódot, ami lecserélte a normális hirdetéseket a „csúnya” hirdetéskiszolgáló szerver által feltöltött hirdetésekkel. Nyilván voltak olyan, szürke zónában működő vállalkozások, akik körülbelül tudták, hogy milyen módszerekkel éri el a megjelenéseket az „illegális” hirdetéskiszolgáló, és így is hajlandóak voltak fizetni a hirdetésmegjelenítésért. Ahogy látható, az érkezési oldalaikon sem riadtak vissza az unorthodox megoldásoktól.

A történet vége

Ma már, ha akarnám, sem tudnám aktiválni a kiegészítőt, a Google Chrome ugyanis letiltotta, sőt eltüntette a kiegészítő korábbi, hivatalos aloldalát is. Nekem meg találnom kellett egy másik kiegészítőt, ami segít megjeleníteni a HTTP fejléceket a böngészőmben…

Ez a bejegyzés nem arról fog szólni, amit olvasni lehetett az online marketingről 2015-ben, hanem arról, hogy milyen tapasztalásokat hozott az elmúlt év az én életemben. Természetesen az, hogy ki milyen trendeket vélt felfedezni a tavalyi tevékenységében, nagyban függ attól, hogy milyen típusú feladatokba, kihívásokba botlott ügyfelei és saját projektjei esetében. Ennél fogva az alábbi lista természetesen nem lesz se objektív, sem pedig mérvadó.

Úgy látszik egyre többen kezdenek rájönni, hogy elsősorban saját weboldalt kell építeni, majd az ott rendszeresen frissített tartalmakat az „épp aktuális” social media oldalakon is közzétenni, mert másnak a telkén azért mégsem annyira életbiztosítás építkezni.  Szegény, csalódott Schobert Norbi így vall Mark Zuckerbergnek:

„Pénzt, reklámot, energiát, munkát öltem bele, hogy sokan legyünk és egyben elhanyagoltam minden weboldal hátterem, mert hittem Neked, hiszek Neked, hogy ez a jövő.

Mivel a modern webes hirdetési felületek nehezen írhatóak le a hagyományos reklámozás esetén megszokott fogalmakkal, ezért véleményem szerint a hagyományos reklámokból kiinduló jogi szabályozásnak a Google AdWords vagy a Facebook hirdetési rendszereire történő alkalmazhatóságai enyhén szólva is kétséges, ráadásul ellenőrzése is bonyolult és időigényes lesz.

A 2014-es parlamenti választások esélyeit latolgató cikksorozatban ezúttal a választási kampány finisében a pártok által működtetett hivatalos Facebook oldalak népszerűségének változásait foglalom össze, aktualizálva a február elején írtakat.

Szó esett már az oldalon a pártok lájkjainak változásáról, mint a pártszimpátiák online tükréről. Van azonban egy olyan, a felhasználóknak a pártokkal kapcsolatos webes aktivitását mérő szám, ami létezett már az előző országgyűlési választások, sőt a korábbi EP-választások során is: ez pedig a Google Trends által kijelzett relatív keresésgyakoriság. Ahhoz, hogy megbecsüljük az idei országgyűlési választás eredményeit, nincs más dolguk, mint hogy összehasonlítsuk a Google Trends által akkoriban mért értékeket a korábbiakban kapott, valós szavazatarányokkal.

Választások eredménye a Facebook szerint sorozat második részében a tavaly szeptembere óta rendszeresen mért párt-facebook oldalak lájkolóit és az oldalak által generált interakciókat veszem górcső alá, hogy bemutassam, a Facebook adataiban tükröződő szimpátiák hogyan változtak nap mint nap az elmúlt öt hónapban.

Tavaly ősszel jutott eszembe, hogy a választások közeledtével nyomon kellene követni, hogy hogyan változik napról-napra a kisebb nagyobb pártok Facebook  szimpatizánsainak száma, és az általuk gerjesztett Facebook „visszhang” mértéke. Az alábbiakban a rendszeres mérések eredményei alapján készített grafikonok következnek. Akkor még nem lehetett látni, melyik párt mivé válhat majd néhány hónap múlva, így a kiválasztott pártok az akkor értelmezhető Facebook oldallal, komolynak vehető pártok közül kerültek ki.

A választások közeledtével vigyázó szemüket sokan a közvélemény-kutatásokra vetik, holott a 2014-es parlamenti választások eredményeinek megjósolására most egy olyan új eszköz is rendelkezésünkre állna, mely korábban még nem is létezett: a magyar intenetezők közel fele által használt Facebook vizsgálatával ugyanis közvetlen visszajelzést kaphatunk az emberek pártpreferenciáiról.

A közösségi oldalak napjaink második legnépszerűbb, letöbb internetező által használt weboldaltípusát jelentik. Léteznek általános célú, széles körű funkciókat mindenki számára lehetővé tevő közösségi oldalak, továbbá olyan specializált közösségi oldalak, melyek egy-egy tartalomtípus megosztásának speciális igényeire, vagy egy adott célközönség minél jobb kiszolgálására fókuszálnak.