Elkerülhető a reklámadó Google AdWords és Facebook hirdetések esetén?

Mivel a modern webes hirdetési felületek nehezen írhatóak le a hagyományos reklámozás esetén megszokott fogalmakkal, ezért véleményem szerint a hagyományos reklámokból kiinduló jogi szabályozásnak a Google AdWords vagy a Facebook hirdetési rendszereire történő alkalmazhatóságai enyhén szólva is kétséges, ráadásul ellenőrzése is bonyolult és időigényes lesz.

Kivonat a reklámtörvényből:

A 2014. évi XXII. törvény (a reklámadóról) szövege szerint:

2. §4(1) Adóköteles

a) a médiaszolgáltatásban,
b) a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben,
c) a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón,
d) bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon,
e) az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon
reklám közzététele.

(2) Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha a 3. § (1) bekezdés szerinti személy a reklám közzétételének megrendelője számára a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot megtette.

Fontos!

Nem vagyok ügyvéd, jogász vagy adótanácsadó, ezért senki se vegye az itt leírtakat jogi vagy adózással kapcsolatos tanácsadásnak, így semmilyen, itt olvasható felvetés alkalmazásából adódó következményért nem vállalok felelősséget.

Miért billeg a fenti szabályozás?

Én mindig mondani szoktam, hogy a Google AdWords hirdetési rendszer jellegzetessége, hogy sokan akár mélyebb szakmai ismeretek nélkül is futtathatnak kampányokat, azonban a rendszer van olyan komplex, hogy nem létezik a Földön egy olyan ember sem, aki minden szegmensét és funkcióját tökéletesen átlátná. Ebből kifolyólag az ilyen  rendszerekkel kapcsolatos jogszabályokat alkotni látszatra könnyű, azonban a rendszer alapos ismerete nélkül könnyen megkérdőjelezhetővé válik a jogszabály minősége, egyértelmű alkalmazhatósága, netán betarthatósága.

Mi a fő probléma?

A fenti szöveggel a legnagyobb gond az, hogy sem az AdWords, sem a Facebook rendszerében nem annak a hirdetésnek az ellenértékét fizetjük ki, amit megrendelünk, hanem annak a hirdetésnek az ellenértékét, amit a megrendelt reklámok közül a rendszer hajlandó megjeleníteni, és leginkább, amire az oldalak felhasználói hajlandóak kattintani. A megrendelés aktusa ezekben a rendszerekben logikailag ahhoz a momentumhoz köthető, amikor létrehozzuk hirdetési kampányainkat és hirdetési szövegeinket. Az, hogy e kampányok és hirdetési szövegek végül mennyi költséget fognak generálni, és mennyit fogunk e költségek alapján utólag fizetni; ha úgy veszük, az nem rajtunk múlik.

A megoldás 1. része?

Ennek fényében a Google-nél, Facebook-nál, LinkedIn-nél, (Etarget-nél?) és társaiknál összesen havi két és fél millió forint felett költő vállalkozásoknak csak annyit kellene tenniük, hogy a magyar nyelvű hirdetéseiknél számszerűleg, túlnyomóan több idegennyelvű hirdetést hoznak létre a hirdetési rendszerekben. Ezáltal máris előállt az a helyzet, hogy e vállalkozók túlnyomórészt nem magyar nyelvű hirdetések közzétételét rendelték meg. Egyszerűen meg lehet adni a további beállításokat eztán akár úgy is, hogy az idegen nyelvű hirdetéseink elhanyagolható költséget okozzanak — például ha nagyon alacsony összeget kínálunk licitként, akkor alig fog megjelenni a hirdetésünk, de vannak persze össztettebb beállítási lehetőségek, amiket NAV-ellenőr legyen a talpán, aki megtalál.

A megoldás 2. része?

A facebook.com, a youtube.com vagy a linkedin.com címeken megjelenő internetes oldalak mindenki számára nyilvánvalóan nem tartoznak a túlnyomórészt magyar nyelvű oldalak közé, hiszen a rajtuk fellelhető tartalom elhanyagolható százaléka magyar nyelvű. De ebbe a kategóriába esik rengeteg olyan oldal, ahol a Google AdWords tartalmi hálózata segítségével jelenít meg hirdetéseket, mint pl. a gmail.com, ami ugye szintén nem egy magyar weboldal. Az egyetlen „necces” internetes oldal a google.hu, bár ha a Google-ék egy kedves gesztusként átirányítanák .hu domaint a google.com-ra, akkor már itt is ugyanez lenne a helyzet a „túlnyomórészt magyar”-sággal, mint a Facebook-nál.

A törvény vagylagos definíciója miatt ugyanis hiába vetnénk be a magyarnál több idegen nyelvű hirdetés létrehozásának trükkjét, kellő szakmai ismeretek birtokában nyilván felmerülhet a kérdés, hogy ha magyar nyelvre, netán magyar nyelvű kulcsszavakkal célzunk, akkor a hirdetéseink túlnyomórészt a google.hu  internetes oldalon fognak megjelenni. Még akkor is igaz ez, ha a hirdetési rendszer felületén csak az szerepel, hogy „A Google keresési eredményei” fogják megjeleníteni a hirdetéseinket, tehát nem konkrétan a google.hu keresési eredményeit kínálja fel az AdWords.

Jogviták nehézsége

Mivel az AdWords-ben, a Facebook-on rengeteg idegen nyelvű reklámra is költhetünk, ezért az alapján, hogy valaki mennyit költött pl. AdWords-re egy adott hónapban, még egyáltalán nem biztos, hogy a reklámtörvény hatálya alá tartozik-e. Ennek eldöntéséhez igen részletesen kell elemezni a hirdetési rendszer kampánymenedzsment-felületén megjelenő adatokat, részletes kimutatásokat. Gyakorló AdWords kampánymenedzser lévén van egy olyan érzésem ugyanis, aki két és fél milliónál többet költ havonta a törvényíró szándéka szerint idetartozó online hirdetési rendszerekben, az számottevő részben idegen nyelvű hirdetési kampányokra költötte el ezt a pénzt. Emiatt egy adóellenőrzés során például a NAV részéről is pl. komoly AdWords ismeretekkel kell rendelkeznie valakinek ahhoz, hogy érdemi állításokat tudjon tenni, illetve az adózó állításait értelmezni és ellenőrizni tudja. (Vagy akár jelen bejegyzésemben írt felvetéseimet is megértse egyáltalán. 🙂

Összefoglalás

Az esetek többségében technikai szempontból nyilvánvaló, hogy a Facebook és a Google weboldalai nem tartoznak a túlnyomórészt magyar nyelvű weboldalak közé, tehát emiatt — ha a törvény betűjét szó szerint vesszük — akkor ezek a jogi bikkfa nyelven „internetes oldalak”-nak hívott képződmények nem tartoznak a reklámtörvény hatálya alá.

A másik fontos kitétel, miszerint a reklám közzétételének megrendelése az, ami adóköteles. Lehet, hogy egy hagyományos hirdetési forma esetén egyértelmű, hogy ahány óriásplakátot vagy tévéreklámot megrendelünk, annyit ki is kell fizessünk; a modern webes hirdetési rendszerekben viszont a reklámozók technikai értelemben csomó reklámot megrendelnek, amik közül a rendszer a saját belátása szerint egyes reklámokat többször vagy kevesebbszer, netán egyáltalán nem jelenít meg. Ha pedig megrendelünk egy csomó idegen nyelvű reklámot a szándékaink szerint is szükséges magyar nyelvű reklámok mellett, akkor máris elmondhatjuk, hogy dehát mi túlnyomórészt nem is magyar nyelvű reklámokat rendeltünk meg, és hát sajnos nem rajtunk múlott, hogy végül túlnyomórészt mégis magyar nyelvű hirdetések generálták költségeink túlnyomó részét.

Fontos!

Nem vagyok ügyvéd, jogász vagy adótanácsadó, ezért senki se vegye a fentieket jogi vagy adózással kapcsolatos tanácsadásnak, így semmilyen itt olvasható felvetés alkalmazásából adódó következményért nem vállalok felelősséget.

 

 

 

 

One thought on “Elkerülhető a reklámadó Google AdWords és Facebook hirdetések esetén?

  1. Én sem vagyok jogász, de mi van, ha a törvény szövege az „internetes oldalak” alatt ténylegesen csak oldalakat ért, nem komplett website-okat. Így tehát ha a Facebookon magyar felhasználóknak hirdetek, akkor a hirdetésem jó eséllyel egy olyan konkrét weboldalon fog megjelenni, amin a szövegek túlnyomó része magyar. Az más kérdés, hogy ember legyen a talpán, aki ezt (vagy az ellenkezőjét) utólag rekonstruálja vagy bizonyítja.

Hozzászólások letiltva.