Wikipédia

Nyílt tartalmú szabad közösségi lexikon

http://hu.wikipedia.org

A Wikik közül a leghíresebb és legnagyobb oldal, ezért sokan hajlamosak azt hinni, hogy a Wiki=Wikipedia, illetve, hogy Wiki alapú Tartalomkezelő rendszerekkel csak enciklopédiát lehet csinálni. A rendszer alapváltozata angol nyelvű és lexikon: ez a legjobb minőségű szolgáltatása, de emellett még rengeteg egyéb nyelven is létezik, bár gyakran sokkal kevesebb és rosszabb minőségű címszóval. Van továbbá Wikiszótár, Wikidézet, Wikikönyv stb. is.

Az oldal alapelve egyszerű: mindenki szabadon belenyúlhat az oldalakba, javíthatja, tartalmat adhat hozzá, mindenféle regisztráció nélkül. egy igen kifinomult Tartalomkezelő rendszer, a Mediawiki hivatott biztosítani azt, hogy ez a folyamat gördülékenyen menjen, és megfelelő mederben lehessen tartani a lapok tartalmát, biztosítva azok minőségét is, védve az oldalt a vandalizmustól és a Wiki spam káros hatásaitól.

A Wikipédia kritikája

Hol is lehetnének a legjobb helyen a rendszer koncepciójval, működésével kapcsolatos kritikák, mintsem a rendszerben magában? Egyelőre még leginkább angolul olvashatóak ezek a vélemények, de stílszerűen mindjárt több oldalon is:

• Meghatározó személyiségek kritikái: http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Criticisms
• Melyek a vikipédia alapvető problémái?: http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Why_Wikipedia_is_not_so_great
• Másik összefoglaló a felmerült problémákról: http://en.wikipedia.org/wiki/Criticism_of_Wikipedia
• És végül válaszok a legyakoribb kételyekre, felvetésekre: http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Replies_to_common_objections

Uncyclopedia: a Vikipédia paródiája

http://uncyclopedia.org/wiki/Hu:

A webhelyen van magyar nyelvű szekció is, ami imígyen fogadja a gyanútlan látogatót: „Üdvözöllek a Uncyclopedia lapjain! Az Unciklopédia egy szabad szerkesztésű, nyílt tartalmú, önkényesekből álló közösség által fejlesztett tréfás lexikon, amit olyan kapitális barmok írnak, mint amilyen Te is vagy.”

Mindenféle további szócséplés helyett részlet az Uncyclopedia Miskolc című szócikkéből:

„Miskolc a legszebb város a Föld galaxis univerzumban a romhalmazok között, bár ezt a világon élő 6 000 000 000 emberből legalább 5 999 999 999 vitatja, de hát az igazi kultúrát soha nem a tömegek értékelték, mert a tömeg az általában bunkó emberekből áll, ők nézik a valóságshow-kat is. (Különösen nem kell odafigyelni a nyíregyháziak véleményére, ők csak irigyek.)” forrás: http://uncyclopedia.org/wiki/Hu:Miskolc

Keresés az enciklopédia segítségével

Könnyen megfogalmazható kérdésekre keresett viszonlag rövid válaszok (tipikus példa: kvízkérdések, definíciók, rövidítések jelentése) esetén az angol nyelvű változat talán nagyobb használati értékkel bír, mint a Google kereső. A különbség annyi, hogy leginkább a témakörre kell rákeresni, nem pedig az adott kulcsszavakra. Például a ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyi a Nap hőmérséklete Celsius fokban, akkor a keresőkben például a „mennyi a nap hőmérséklete celsius” kifejezéssel érdemes próbálkozni, míg a Wikipédiában úgy kapjuk meg leggyorsabban a választ, ha megnyitjuk a Nap szócikkét. A hardcore keresők már fejből is tudják, hogy elég csak a http://en.wikipedia.org/wiki/ cím után beírni a keresett szócikk címét (szóközök helyett aláhúzást használva), vagy pedig a Clustyt használják a lexikonban kereséshez, mivel sajnos az oldal saját keresője nagyon gyatra. Valószínűleg annyira nem is akarják bátorítani a használatát, mert óriási lenne az erőforrásigénye, tekintve, hogy másodpercről-másodpercre változik a tartalom.

Keresőoptimalizálás és Wikipedia

Mivel a Wiki spam elleni küzdelem jegyében rel=”nofollow” attribútummal látják el a magyar változaton a külső weboldalakra mutató hivatkozásokat, ezért -az egyébként hagyományosan nagy PageRank értékű- oldalak nem továbbítják ezt a hivatkozott weblapoknak: egyedül csak az emberi Látogatók érkezésére számíthatunk ebből az irányból. (Az angol verzióban például nem használják ezt a technikát.) Emiatt a saját oldalainkra mutató linkek létrehozásáért csupán nem feltétlenül érdemes megírni egy új szócikket, de ha már létezik az oldalunk témájához kapcsolódó szócikk, akkor nem mulasszuk el hozzáadni az oldalunkra mutató linket, mert semmibe sem kerül, és bár kevés számú érdeklődőt vonzhat -egyelőre-, de azok minden bizonnyal valóban érdeklődni fognak oldalaink témája iránt. (Jelen webhelyre például két darab érdemi link mutatott a wikipédiáról, ami 2005 decemberében egy hónap alatt 16 látogatót hozott.)

Keresőszolgáltatások és a Wikipédia

A Szabadszavas keresők igyekeznek szorosabban együttműködni a Wikipédiával, jó példa erre a Clusty, de a jövőben egyéb újításokra is számítani lehet: A minél jobb minőségű Találati rangsor előállítása érdekében egyrészt próbálnak olyan rendszereket találni, ahol az emberek valamilyen módon osztályozzák, véleményezik az oldalakat (Pl. milyen oldalakra mutat link a Wikipédiából), másrészt törekszenek arra, hogy a Kereső-kifejezésekre adott válaszok akár már közvetlenül a Találati rangsorban is megjelenjenek.

Vikipédia, Vikipedia?

A Google kereső a 2005 decemberében a különböző írásmódokra az alábbi számú találatokat adja (magyar nyelvű oldalakra keresve, a http://wikipedia.org oldalait kivonva):

• Wikipedia: 128000
• Wikpédia: 20000
• Vikipedia: 34
• Vikipédia: 20

Mióta ezen a weblapon megjelent a Vikipédia és a Vikipedia kulcsszó, számos olyan látogató érkezett a keresők felől, aki ezekre a fonetikusan írt variánsokra keresve talált rá erre a lapra. Mindez jól mutatja azt, hogy a Wikipedia híre már szájról szájra jár. Akik még nem látták leírva, csak hallottak róla, értelemszerűen hajlanak arra, hogy hallás alapján sima v-vel írják. (Egyébként léteznek olyan nyelvi verziók, ahol fonetikusan írják ezt az egyébként levédett márkanevet: Példaként említhető a szerb Википедија, a horvát Wikipedija, az eszperantó Vikipedio, vagy az észt Vikipeedia. )

A „Wikipédia” című bejegyzést 2005. 04. 18. napján publikáltam, az azóta már bezárt webni.innen.hu oldalon. Ezt az írást és az innen hivatkozott régi tartalmakat a Webni! Archívum oldalán gyűjtöttem össze. Mivel az utolsó módosítás dátuma: 2010. 03. 24., ezért az itt olvasható információk már részben vagy teljes egészében elavultak lehetnek.