A web telefonkönyvei

október 12, 2009

Mindig is léteztek fontos weboldalak, melyekről kiindulva fel lehetett fedezni a webet, azonban a web fejlődésének egyes fázisaiban más és más típusú oldalak töltötték be a „telefonkönyv” vagy a „sárga oldalak” szerepét: kezdetben az egyszerű linkgyűjtemények, később a bonyolult felépítésű tematikus katalógusok, majd pedig mai napig tartó diadalmenetükkel a szabadszavas keresők.

Egyszerű linkgyűjtemények

A web hőskorában még volt értelme annak, hogy Magyarországnak legyen egy honlapja: létezzen egy „Magyar Honlap, melynek célja az összes magyarországi weboldal elérhető tétele volt. Ebben az időben még olyan kevés magyar nyelvű webhely létezett, hogy értelmes célnak tűnt „Újdonságok Magyarországon” címen összegyűjteni az új weboldalakat ezen a honlapon. Ahhoz, hogy a tíz évvel ezelőtti célokat ma is teljesíteni lehessen, percenként több webhelyet is hozzá kellene adni a rendszerhez, így több tízezer webhelyet kellene listázni egy hónaphoz vagy az ABC egy kezdőbetűjéhez tartozó gyűjtőlap alatt: belátható, hogy mennyire nehéz lenne ebben a halmazban bármit is megtalálni.

Tematikus katalógusok

Igen hamar olyan mértékben megnövekedett a webhelyek száma, hogy lehetetlenné és értelmetlenné is vált a weblapokat ABC-sorrendben és időrendi sorrendben listázó gyűjtemények létrehozása és karbantartása. Ekkoriban terjedtek el az olyan tematikus katalógusok, mint pl. a Yahoo!-é, ahol hierarchikus témakörök szerinti bontásban gyűjtötték a weboldalakat. A jelentősen megnövekedett számú weboldal feldolgozásával azonban ezek a oldalak sem voltak képesek megbirkózni, ezért szerepük lényegesen leértékelődött, hiszen segítségükkel a felhasználók egyre kisebb részét „látták” az internetnek, és arra is egyre nehezebben, egyre bonyolultabb tematikus besorolásokban navigálva találtak rá. Egy-egy kategóriába ugyanis nem lehet végtelen mennyiségű oldalt felvenni, hiszen akkor a fenti példához hasonlóan áttekinthetetlenné válna a rendszer, de hasonlóan a kategorizálást sem lehet a végtelenségig elaprózni.

Szabadszavas keresők

A szabadszavas keresők újfajta megoldást nyújtottak az exponenciálisan növekvő információmennyiség elérhetővé tételére és rendszerezésére, mely segítségével akár több millió webhely tartalmában is egyszerűen megtalálható a keresett információ: az előre felépített listák és kategóriák helyett teljesen szabadon a felhasználóra bízzák azt, hogy milyen témakör szerinti bontásban szeretné megjeleníteni a kereső által nyilvántartott weblapokat. Attól függően tehát, hogy milyen keresőkifejezést ír be valaki a keresőbe, más és más tartalmat lát viszont, ezért így gyakorlatilag végtelen módon csoportosíthatóak és kereshetőek a weblapok.

Mivel gépek térképezik fel a weblapok tartalmát, ezért a rendszer kapacitása lépést tud tartani a web fejlődésével, tehát folyamatosan „látja” a web egy tetemes hányadát. Ráadásul a keresők bármilyen kérdésre egy kattintás távolságba tudják hozni a választ: nem kell ugyanis hosszú listákat böngésszünk vagy többszintű és bonyolult tematikus besorolásokban bolyongani,  bármilyen témát is határozzunk meg a megadott kulcsszavak által, a szabadszavas keresők általában már az első találati oldalukon kielégítő válasszal szolgálnak keresésünkre.

Összefoglalás

A web fejlődésével tehát a keresőoldalak váltak a leggyakrabban használt kiindulóponttá a web felfedezéséhez, mivel ezek a szolgáltatások voltak képesek lépést tartani a web bővülésével. A sokféle, ma is létező kereső és információrendszerező szolgáltatás közül ezért a szabadszavas keresők töltik be leginkább a web decentralizált jellegéből fakadó űrt. A keresők ezáltal szinte észrevétlenül ugyanolyan nélkülözhetetlen részévé váltak a web használatát lehetővé tévő infrastruktúrának, mint például a szerverek, a számítógépünk billentyűzete, vagy a HTTP protokoll.