Amikor nem a nyitólapra mutat link
Technológiai értelemben minden hiperlink ugyanolyan, azonban a Webhely strukturálása szempontjából speciális esetként különböztetjük meg a mélylinkelést: ezek olyan Külső hivatkozások, melyek nem a webhely Nyitólapjára hivatkoznak, hanem más, a hierarchiában mélyebben levő oldalra.
A mélylinkelés jó dolog a Weboldalak ergonómiája szempontjából, mivel egyből a releváns oldalra irányítja a látogatót, megkímélve őt a nyitólapról a céloldalra eljutás folyamatától (bővebben lásd: http://www.useit.com/alertbox/20020303.html). Az oldalak tervezése során egyébként is fel kell készülni arra, hogy ne vesszenek el a látogatók az oldalon, bármelyik lapra is érkezzenek, hiszen a Szabadszavas keresők felől érkező látogatók jó része egyébként is egyből a webhely kellős közepébe esik be.
Mélylinkelés hátulütői
A mélylinkelés hátránya, hogyha egyszer fontos, értékes Külső hivatkozások mutatnak az egyik weblapra, akkor a Elérési útvonal megváltozása esetén ez problémát okozhat az oldal fenntartója és látogatója számára egyaránt. Nem minden hivatkozó oldalnál lehetséges például a hivatkozott cím megváltoztatását kérni, ezért kénytelenek vagyunk megtartani a címet, vagy legalábbis átirányítani az új címre.
Galibát okozhat a mélylinkelés a Frame-es szerkezetű oldalak esetén is ha a keretes szerkezet „belét” linkelik meg, és ezért nem jelennek meg az oldal köré tervezett nagivációs framek.
Mélylinkelés és a Katalógus-linkek
Tematikus katalógusok legtöbbjébe csak a nyitóoldalt, tehát csak a domainnevet lehet bejegyeztetni általában, kevés olyan katalógus van, ahol mélylinkek is bejegyezhetőek (ráadásul a hivatkozott aloldalnak megfelelő Linkre rakott kulcsszavakkal), ezért az ilyen katalógusok külön értékesnek számítanak az optimalizálás szempontjából. A tapasztalat szerint ilyenek a startlap.hu oldalakon található lap.hu katalógusok.
A „Mélylinkelés” című bejegyzést 2005. 07. 20. napján publikáltam, az azóta már bezárt webni.innen.hu oldalon. Ezt az írást és az innen hivatkozott régi tartalmakat a Webni! Archívum oldalán gyűjtöttem össze. Mivel az utolsó módosítás dátuma: 2008. 07. 18., ezért az itt olvasható információk már részben vagy teljes egészében elavultak lehetnek.
Archivált hozzászólások
Re: Kérdés
2008. 02. 28. 10:40 ·
A linkek márpedig ott vannak, úgyhogy nem Te szalajtasz. Talán azért nem mutatja ki a linkeket, mert csak a belső linkeket jelzi? Vagy azért, mert képekre rakott linkekről van szó a hirdetők esetében? Úgyhogy inkább az eszköz fejlesztőit kellene kérdezni a miértekről.
Re: Kérdés
2008. 02. 28. 11:51 ·
Csak gondoltam valami trükk a robotok ellen. Külső linkeket is ki szokott jelezni a fent emlitett analiráló honlap. A képekre lakott linkeket ugy szintén. Szóval számomra egyelőre érthetetlen a dolog. Ezek szerint létezik valami script, ami ezt csinálja? Foglamam sincs, hiába próbáltam kutakodni a programkódban. Ha már valami trükköt találtak ki a fejlesztők, kétlem, hogy megosztanák velem, ha megkérdezem. De mindenesetre sokan szivesen használnák, mivel ezzel csökkenthetik a linkek számát a honlapon, és a számukra értékes linkekre koncentrálhatnának, amik között oszlana el az oldal értéke is, stb.. Köztünk én is szívesen használnék ilyet 🙂 De amint látom neked sincs ötleted az esettel kapcsolatban. Üdv.
Re: Kérdés
2008. 02. 28. 13:17 ·
Félreértesz: a menyegzo.hu oldalon szerintem az égegyadta világon semmi trükk nincsen. Ha kikapcsolom a JavaScript-et, ugyanúgy megjelennek a linkek, ha megnézem az oldal forráskódját, ugyanúgy benne vannak a linkek. Szóval a linkek ott vannak, csak ez az analyzer szalajt be szerintem csúnyán: például azért mert ez az egész táblázat, amiben a hirdetők vannak, az egyetlen, 63 ezer karakter hosszú sorban van, és elképzelhető, hogy ezt a hosszúságú sort nem képes kezelni az analyzer szkriptje. Vagy ki tudja. Szóval a „trükk” az analyzer oldalán van…
Re: Kérdés
2008. 02. 29. 01:33 ·
Igazad lehet.. Köszi a válaszokat! Üdv.
mélylinkelés jogi vonatkozásai
2008. 07. 08. 09:16 ·
kedves József!érdekelne a mélylinkelés jogi szabályozása Magyarországon a hírgyűjtők vonatkozásában.a kérdésem az, hogy megengedi-e a jog, hogy egy hírgyűjtő oldal mélylinkelős formában jelenítse meg a magyar weben található cikkeket?vagy ez megegyezés kérdése: bizonyos weboldalak engedik, mások nem?
mélylinkelés jogi vonatkozásai
2008. 07. 08. 09:24 ·
Linkelni szerintem alkotmányos jog 🙂 Más kérdés, hogy ha nemcsak egy linket helyezel el az oldaladon, hanem hosszabb-rövidebb részletet a kérdéses hírből, hogy akkor mi van.
Mondjuk vannak olyan extrém esetek, mint az mti.hu, ahol azt mondják, hogy:
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
Én nem vagyok jogász, de szerintem az ilyen nettó hülyeség, vagy legalábbis nonszensz.
re mélylinkelés jogi vonatkozásai
2008. 07. 08. 10:44 ·
Szerintem ez nem számít extrémnek, ha jól emléxem a Sanoma legtöbb oldala is hasonlóképp vélekedik, valószínűleg ezzel szeretnék megelőzni a „rossz szomszédságba” kerülést w a r e z, p o r n o,..stb vitatható tartalmú oldalakkal ( vagy épp a Google által vmilyen módon büntetett oldalakkal), a lényeg hogy kontrollálni szeretnék.. valamint gondolom nem mind1, hogy milyen kulcsszavakkal linkelik meg az adott oldalt, cikket…na persze ezek csak gyenge feltevések, nem mintha az ilyen oldalak webmesterei azzal lennének elfoglalva, hogy egy MTI- bekkeljenek..
De tény, hogy én pl nem örülnék ha egy w a r e z farm tulaj, meg néhány Google által szankcionált weboldal, elkezdené linkelni a – minden szempontból tökéletes 😛 – weboldalaimat, ráadásul olyan kulcsszavakkal, hogy pl. kiscica helyett kiskutyára hozna fel a Google 1. helyre, ami nem lenne vmi releváns számomra.
re: mélylinkelés jogi vonatkozásai
2008. 07. 08. 10:55 ·
Amúgy meg ha valaki odaír az oldalára valamit és nincs jogszabályi és/vagy szerződési háttere, akkor csak díszítősor. Ez kb. olyan mint a nevünk a weblap alján bekarikázott „r” vagy „c” betűvel. Vajon mennyi mögött van valóban „jog”?Ha pedig a másolás (vagy ötletadás :-)) teljesen tilos lenne, a teljes nyomtatott és elektronikus média, beleértve az Internetet is megszűnne.Eleve másolsz, hiszen a tudásod adod tovább, és gondolom nem találtál ki programozni, írni, angolul stb. hanem valaki átadta neked a saját tudását… persze többnyire önként. Az emberszabásúak talán legjellemzőbb vonása az utánzás… lehet, hogy az MTI szerint nem :-).Na jó, ha valaki nem adja hozzá azt a szükséges 5-20 % pluszt, az engem is irritál… ha nem engem reklámoz éppen.
szövegidézet szabálya
2008. 07. 09. 10:31 ·
ha jól értem, ezek szerint a mélylinkelésre nincs külön jogszabály, hanem minden weboldal maga szabja meg, hogy engedi vagy nem engedi, hogy más oldalak mélylinkeljék az oldalaikat. köszi az infót.
még egy kérdés. a szöveg hány százalékát lehet idézni a cikkből? jól tudom, hogy 10 százalékát?
re: mélylinkelés jogi vonatkozásai
2008. 07. 10. 08:52 ·
Szerintem az internet nyelve a hipertext, és ha valaki, mint pl. az MTI korlátozni akarná azt, hogy a nyelv mely eszközeit használhatjuk, tehát végső soron, miről hogyan beszélhetünk az interneten, az már szerintem majdnem a szólásszabadság korlátozásával ér fel. Másfelől pedig szerintem mindenki, aki ahelyett, hogy örülne, hogy linkelik az oldalát, még korlátozni is akarja, az kábé olyan, mintha valaki az utcán tiszta szívéből ajándékozni akarna nekünk pénzt, és erre nemcsak hogy elszaladunk, de még vissza is kiabálnánk neki, hogy szólunk a rendőrségnek…Arra pedig nem tudom a választ, hogy mekkora idézet nem számít jogsértésnek. Tudom, hogy van olyan Amerikában, hogy „fair use”, de azt sem tudom, hogy hogyan definiálják, nomeg az ránk általában nem is érvényes.
re: mélylinkelés jogi vonatkozásai
2008. 07. 10. 10:31 ·
Részlet a 1999. évi LXXVI törvényből: A SZABAD FELHASZNÁLÁS ÉS A SZERZŐI JOG MÁS KORLÁTJAI
A szabad felhasználás esetei
- § (1) A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
(2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.
(3) A (2) bekezdésben említett átvevő mű nem üzletszerű többszörözéséhez és terjesztéséhez nem szükséges a szerző engedélye, ha az ilyen átvevő művet az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik.
Tehát még a törvény szerint sem egyértelmű az idézhető terjedelem: „az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben”
re: mélylinkelés jogi vonatkozásai
2008. 07. 10. 10:41 ·
Köszi, jól sejtettem, hogy nincs százalékos határ, csak olyan határ, ami miatt már perelnek illetve azzal fenyegetőznek 🙂
re: mélylinkelés jogi vonatkozásai
2008. 07. 10. 13:52 ·
Igen, jól sejtetted, azonban az, hogy kinek hol van ez a határ, valamint, amennyiben perre kerülne a sor, a bíróságnak hol a határ, azt nagyon nehéz lenne definiálni. Tehát sikerült egy újabb lyukat találtunk a Magyar lyogszabályokban. 😉
:O
2008. 07. 10. 13:53 ·
főleg a jogszabályokban, bocsi. De hát a Google helyesírás biztos tudja 😉
Kérdés
2008. 02. 28. 07:52 · djarni →
Nem nem nagyon találtam a kérdésemnek megfelelő oldalt, de mivel linkről van szó, és itt még nincs hozzászólás, ezért ide írom 🙂 Elsőre lehet, hogy kissé tudatlan a kérdés, de érdekel a dolog.Hogy lehetséges az, hogy egy oldalon belül van egy csomó link, de annak a fele nem számít linknek a robotok szemszögéből. Konkrétan, adott egy oldal, annak vannak fizetett hirdetői. Az oldalnak a saját linkjei linknek látszanak, a hirdetők linkjei pedig nem. Holott, ha rákattintok, ugyanugy eljutok a hirdető oldalára. Ha viszont megnézem analyzerhq[pont]com/hu/ oldallal, akkor a linkeknél nem tünteti fel a hirdetők linkjeit. Hogy lehetséges ez? egyébként a kérdéses weboldal a mennyegzo[pont]hu. Üdv.